Azonban még többet kell tenni annak érdekében, hogy ezek a pozitív hatások a társadalom perifériáján élőket is elérjék, és erősítsék a társadalmi kohéziót, áll abban az európai bizottsági jelentésben, amelyet a munkaügyi és szociális miniszterek pénteken vitatnak meg Brüsszelben.

A jelentés a gyermekszegénység elleni küzdelem, a tartósabb munkavállalás, a magánnyugdíjak, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése és a tartós ápolás kérdéseire, az e területeken elért előrelépésre helyezi a hangsúlyt.

"A szociális védelmi rendszerek reformja és a társadalmi integrációt elősegítő politikák kifizetődők: azzal, hogy több embert vonnak be a munkaerőpiacra, és fenntarthatóbbá teszik az állami finanszírozási rendszereket, elősegítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági növekedést" - fogalmazott a jelentéssel kapcsolatban Vladimír Spidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa. Hozzátette azonban: az egészséges gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés önmagában azonban nem javítja a társadalom perifériáján élők helyzetét, ezért "a leginkább kiszolgáltatottak teljes integrációjához közös politikákra van szükség".

Mint a jelentésből kiderül, az unióban a foglalkoztatási arányok emelkedtek az idősebb munkavállalók tekintetében. Az 55-64 évesek foglalkoztatási aránya a 2001-es 38 százalékról 2006-ra 44 százalékra nőtt. A 2010-re az úgynevezett lisszaboni stratégiában kitűzött 50 százalékos célt eddig kilenc ország - Dánia, Észtország, Írország, Ciprus, Lettország, Portugália, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia - érte el, néhány országban ugyanakkor ez a mutató még mindig csak 30 százalék.

Az uniós polgárok 16 százalékát továbbra is veszélyezteti a szegénység, és 8 százalékukat annak ellenére fenyegeti az elszegényedés, hogy van munkájuk. A szegénység által veszélyeztetett 78 millió európai közül 19 millió gyermek. A szegénység és a kirekesztés visszaszorításához arra van szükség, hogy jól megtervezett szociális politikák segítségével mindenki számára biztosítsák az esélyegyenlőséget, és javuljon a gyermekek tanulási eredménye. Meg kell erősíteni az integrációs és a diszkriminációellenes politikákat, különösen a bevándorlók és leszármazottaik, valamint az etnikai kisebbségek esetében - olvasható a jelentésben.

A dokumentum kitér arra, hogy a szociális politikák nagy hatással vannak az egészségre, amely az életkilátások fontos meghatározója. Jelenleg az egészségügyi eredményekben is nagyok az egyenlőtlenségek: a férfiak várható élettartama 65,3 évtől (Litvánia) 78,8 évig (Ciprus és Svédország) terjed, a nőké 76,2-től (Románia) 84,4-ig (Spanyolország).