A szakminisztérium munkatársai mellett köszönet illeti ezért a Magyar Tudományos Akadémia VAHAVA-munkacsoportját, valamint a társadalmi vitában résztvevő civilszervezetek képviselőit. Ugyanakkor a stratégia gyengeségeként kell megemlíteni, hogy az abban megfogalmazott energiatakarékossági, és energiahatékonysági célok eléréséhez nevetségesen kevés forrás áll rendelkezésre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben - fogalmazott Bencsik János a Gazdasági és informatikai Bizottság mai ülésén.

Mint fogalmazott, a klímaváltozás szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa, ezért a parlamenti pártok mindegyikének komolyan kell venni azt az alapvetést, hogy a NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, mely minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért az abban megfogalmazott stratégiai célokat és feladatokat minden egyes kormányzati tárca tevékenységébe integrálni kell - szögezte le a Bencsik János.

Egyenrangú célkitűzésként kell kezelni az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának mérséklését, a változásokhoz történő alkalmazkodóképesség javítását, valamint a társadalom klímatudatosságának erősítését - sorolta a NÉS hiányosságait a politikus. Bencsik János kiemelte, hogy a kibocsátás mérséklése és az alkalmazkodás kényszere új munkahelyeket teremthet a környezeti iparban, az energetikában és az építőiparban is.

Ahhoz viszont, hogy Magyarország ezen előnyökből részesülhessen, kiemelten kell támogatni a Magyar Tudományos Akadémia kutatási programjait, és adókedvezmények biztosításával kell ösztönözni a termelő vállalkozásokat, az innovációt eredményező kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására. Mindamellett, hogy a parlament elé beterjesztett stratégia jól tükrözi az ország Európai Bizottság által meghatározott kötelezettségeit - folytatta a képviselő -, a gyakorlatban a kormány időnként azzal ellentétes lépéseket tesz, illetve késve teljesíti azokat. Utalt arra is, hogy a kormánynak az elmúlt esztendő júliusáig kellett volna megküldenie Brüsszel számára az energiahatékonyságról szóló nemzeti akciótervet, de mivel az nem történt meg, azért az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Megjegyezte, hogy miközben az egyedi közlekedés irányából a tömegközlekedés felé kellene elmozdulni, addig az országban a vasúti mellékvonalak felszámolása zajlik, és Budapesten a tömegközlekedési buszjáratok egyötödének megszüntetését tervezik. Az éghajlatváltozással együtt kevesebb, és az eloszlás tekintetében kedvezőtlenebb csapadékviszonyokra kell felkészülni. Ebből a szempontból is kifogásolható - szögezte le -, hogy a kormány lelassította a Vásárhelyi Terv végrehajtását, melyet 2007-tel bezárólag meg kellett volna valósítani.

A legnagyobb ellentmondás mégis a stratégia megvalósulását biztosító pénzügyi fedezet elégtelenségében mutatkozik meg. Csak ahhoz, hogy az unió előírását - mely az energiafelhasználás évenkénti egy százalékkal történő csökkentését tartalmazza - teljesíthessük, évente 80-90 milliárd forint állami támogatásra lenne szükség - mutatott rá Bencsik János. Ezzel szemben az Új Magyarország Fejlesztési Terv mindössze évi 7 milliárddal számol - összegezte a politkus a Fidesz-KDNP frakciószövetség álláspontját. A kritikai észrevételekkel együtt a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát a bizottság ellenzéki képviselői is alkalmasnak ítélték az általános vitára.