- Mit tart az elmúlt száz nap legfontosabb külpolitikai teljesítményének?

- Azt, hogy országunk visszanyerte hitelességét és szavahihetőségét. Ez mindenképp áttörés az előző kormány külpolitikájához képest. Az új kabinet hamar bebizonyította a nemzetközi porondon, hogy bármely kérdésről képes elfogadható érvekkel vitatkozni, s nem zárkózik el más események tisztázása elől sem. Nyitottak vagyunk azon az országok felé is, amelyekétől eltérnek a politikai nézeteink vagy mások az érdekeink.

- Minek köszönhető, hogy az új stílust ilyen hamar sikerült hitelessé tenniük?

- A kormányfőt, Donald Tuskot húsz éve ismerem, személy is rendkívül nyitott ember. Ez igaz a kormányára is a kül- és belpolitikában, és érvényes az államfővel folytatott párbeszédre is.

- Amióta fölállt a nemzeti-liberális kormány, látványosan megromlott a kormány és az államfő viszonya. Különösen a külpolitika terén érezhetők az ellentétek. Lát arra esélyt, hogy a helyzet a jövőben megváltozzék?

- Valóban, a feszültségek leginkább a külpolitikában érezhetőek, hiszen az államfő e téren rendkívül széles jogosítványokkal rendelkezik. Ha az összes lengyel állampolgár érdekét kívánja képviselni, akkor talán változtatni kellene az együttműködés eddigi stílusán. De azért vannak bizakodásra okot adó jelenségek is, a miniszterelnök és a köztársasági elnök legutóbbi megbeszélése például kifejezetten jó hangulatban zajlott.

- Donald Tusk két hete tért vissza moszkvai látogatásáról. Mi a legnagyobb eredménye a Putyin elnökkel folytatott megbeszélésének?

- Elsősorban az, hogy egyáltalán létrejött ez a találkozó. Szomszédos államok vagyunk, és az ország legfelsőbb vezetői hat éve nem találkoztak, holott sok kérdést kellene tisztázni. Akkor is fontos az ilyen találkozó, ha a felek eltérően gondolkodnak.

- A miniszterelnök március 8-án Washingtonba látogat. Van-e rá esély, hogy a Lengyelországba telepítendő rakétapajzs összes részletéről szóló szerződést aláírja?

- Tart az egyeztetés a szerződés részleteiről, ám kétséges, hogy mindenben meg tudunk-e állapodni két héten belül. Mirek Topolánek cseh kormányfő már hétfőn tájékoztatott bennünket, hogy Csehország gyakorlatilag készen áll a héten aláírni a szerződést az amerikai féllel. Nekünk viszont még több részletet is tisztáznunk kell.

- A miniszterelnök vasárnap hosszan elemezte, hogy 2015-ig részletesen kidolgozták a kormányprogramot. Két ciklusra készülnek?

- Való igaz, Donald Tusk hosszú távú terveket is fölvázolt, de arról is beszélt, amit két éven belül megvalósíthatunk vagy amit az első száz napban elvégeztünk. Többek között a nagyszabású autópálya-építési tervet valóban csak hosszú távra lehet tervezni. Három év múlva majd a választók kezében lesz a döntés, hogy valóban rászolgálunk-e a bizalomra a következő ciklusban is.

Döntött a szejm a lisszaboni szerződésről

Lengyelország parlamenti úton ratifikálja az Európai Unió lisszaboni szerződését. Az erről szóló határozatot tegnap fogadta el a lengyel törvényhozás alsóháza. A 460 tagú szejmben 358 képviselő szavazott a parlamenti ratifikációs eljárás mellett, 55-en voltak ellene, hét képviselő tartózkodott. A lisszaboni szerződést a 27 EU-tagállam közül Magyarország, Málta, Románia és Szlovénia már törvénybe iktatta. Szlovákiában a parlamenti szavazást meghatározatlan időre elnapolták. Írországban népszavazást tartanak, a polgárok várhatóan májusban nyilváníthatják ki véleményüket. Az Európai Unió célja, hogy 2009-től hatályossá tegye az elvetélt európai alkotmányterv pótlására szánt dokumentumot.