- Kinek az ötlete volt a film?

- Siklósi Beatrix és Matúz Gábor kerestek meg. De ez a film nem rólam szól. Azok üzennek, akik ma már nem beszélhetnek. Én őket képviselem minden szavammal és tettemmel.

- Mit üzennek 1956 áldozatai?

- Leginkább a fiatalokat kívánja megszólítani a film, hiszen közülük nagyon sokan nem tudják, mi történt 1956-ban. Az ötvenhatosok nem azért haltak meg, hogy ötven év múlva így éljünk, lassú egzisztenciális halálra ítélve. Amióta az Európai Unióba beléptünk, van kvótánk a búzára, baromfira, marhára, és napjaink Magyarországán már az embereket is ilyen rendszerekbe sorolják. Meghatározzák a kvótát, hogy hány embert gyógyítanak meg, a többiekkel senki nem törődik. 1956 üzenete, hogy nem ilyen életet akartunk. Ha hagyjuk magunkat, félő, hogy meg fog ismétlődni a történelem.

- Milyen érzés volt a film forgatása során felidézni a múltat?

- A siralomház kiborított. Soha többé senkivel nem fogok bemenni, mert iszonyú érzéseket keltett bennem. Az ÁVH-központ kihallgatóhelyiségeibe bemenni sem volt leányálom. Annak idején is nehéz volt megélni, de újra átélni és beszélni sem könnyű róla. Ám akármennyire fáj is, kell, hogy beszéljünk a múltról.