A hazánkban felhasznált energia harmadát a lakosság fogyasztja el fűtés, vízmelegítés, főzés, világítás valamint a háztartási berendezések működtetése során. Az ehhez szükséges energia előállítása során keletkező szén-dioxid a teljes hazai közvetlen széndioxid-kibocsátás 29 százaléka. Ezt csak kevéssel előzi meg a közlekedés (31 százalék), az ipar és a szolgáltató szektor további 17-17 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 4 százalékkal járul hozzá a széndioxid-kibocsátáshoz. A tanulmány szakértői szerint hazánkban - és a hasonló gazdasági helyzetű országokban - a lakossági energiafelhasználás terén van a legtöbb lehetőség az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére.

Az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódó energiafelhasználás hatékonyabbá tételével 2025-re akár 7-8 százalékkal is csökkenthető a lakossági eredetű széndioxid-kibocsátás. Bár ez önmagában valószínűleg nem sokakat motivál arra, hogy ilyen irányú lépéseket tegyen, az talán már meggyőzőbb, hogy jelentősen csökkenthetjük a fűtés- és a villanyszámlát is, azaz pénzt is megtakaríthatunk.

Falja az áramot a kikapcsolt számítógép és tévé

A Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatói a tanulmányban a szükséges lépéseket, azok költsége szerint, három csoportra különítve mutatják be. Úgy vélik, a leghatékonyabb (vagyis a legnagyobb anyagi haszonnal járó) és mellesleg legegyszerűbb lépés, ha a hagyományos izzókat energiatakarékos, kompakt fénycsövekre cseréljük, valamint ha kiküszöböljük a televízió és a számítógép készenléti (standby) állapotban történő energiafogyasztását. A szakértők becslése szerint csak a hagyományos izzók energiatakarékosra történő cseréjével, Magyarországon évente 935 GWh energia takarítható meg, ami 305 ezer tonnával csökkentené a széndioxid-kibocsátást.

Megdöbbentő, hogy milyen sok energia "szökik meg" például a televíziók, számítógépek kikapcsolása után, az ún. készenléti (standby) üzemmódban (ezt jelzi a készüléken vagy a képernyőn villogó kis piros vagy zöld lámpa). A kutatók becslése szerint a magyarországi háztartások éves energiafogyasztásának átlagosan 8 százalékát adja a standby üzemmód. Ezek kiküszöbölésével (a készenléti állapot kikapcsolásával; vagy olyan gépek használatával, amelyeknél nincs ilyen üzemmód) évente mintegy 815 GWh energiát takaríthatnánk meg, amivel 266 tonnával csökkenthetnénk az éves széndioxid- kibocsátást.

Szintén a hamar megtérülő beruházások közé tartozik, ha a régi energiapazarló háztartási gépeket (pl. hűtőszekrény, mosógép, fagyasztó) kisebb energiaigényűre cseréljük, valamint leszigeteljük a falakat, a pincét és a padlást. A tanulmány szerint ezeknek a beruházásoknak a megvalósítása 2008 és 2025 között országos szinten összesen közel 12 milliárd euróba kerülne, az így nyert energia-megtakarítás értéke viszont 19 milliárd eurót tenne ki, és mindezzel évente 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni. Ez az érték a teljes magyarországi széndioxid-kibocsátás 7-8 százaléka.

A tanulmány természetesen foglalkozik a költségesebb megoldásokkal is: ajtók, ablakok cseréje, táv- és központi fűtéssel ellátott háztartásokban az egyedi mérés kialakítása, napenergiára épülő fűtési- és vízmelegítési rendszerek kiépítése. Ezekkel a lépésekkel viszont már "csak" további mintegy 2 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni. A tanulmány által bemutatott lépések nagyon jól cáfolják azt a széles körben elterjedt tévhitet miszerint a "környezetvédelem drága mulatság". Láthatjuk, hogy számos olyan egyszerű lépés van, amely viszonylag kevés kiadással, de a környezet és így a mi számunkra is annál nagyobb haszonnal jár, a pénztárcánkról nem is beszélve.