Woki Zoltán a Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) Civil Összefogás elnöke privát célból négy napot tartózkodott Grazban, és kíváncsi volt arra, hogyan néz ki a Mura, vannak-e azon is a Rábához, Lapincshoz hasonló habfoltok, esetleg nagyobb kiterjedésű, összegyűlt habpaplanok ? A szemle Graz belvárosában, az egyik legfrekventáltabb helyen, az ún. "Mura sziget" környékén kezdődött. Amikor 2003-ban Graz Európa kulturális fővárosa volt, akkor építették ezt az érdekes, kagyló formájú szerkezetet a Mura folyó közepére.

A folyó felszínén itt is jelen vannak a sűrű, fehér színű habfoltok. Ahol valamilyen tárgy vagy egy csendesebb öböl miatt össze tud gyűlni a hab, ott már nagyobb kiterjedésű habpaplant is lehet látni. Közvetlenül a kagylóépítmény mellett, attól mindössze 20-30 méterrel. Volt olyan hely, ahol a hab egybefüggő hosszúsága a 4-5 m-t, magassága a 30-40 cm-t is elérte. A friss hab mindig fehér, a hosszabb ideje összegyűlt hab pedig sárga/sárgásbarna, akárcsak a Rábán. És ezek szerint a graziak nem féltik a turizmust ettől a jelenségtől, hiszen itt valóban rengeteg turista fordul meg.

Graz központjában szóba jöhet a kommunális szennyvíz nagyobb jelenléte, ezért kíváncsiságból Woki Zoltán megtekintette Graz északi részét (Graz Nord), a város szélét is. A folyó felszínén itt is sűrű habfoltok voltak és a vízbe dőlt fák ágainál, kisebb öblöknél, nagyobb kövek által lecsendesített vízfolyásnál itt is nagyobb mennyiségben összegyűlt habot lehetett látni. A színe ugyanúgy fehértől sárgásbarnáig változik. A város előtt található egy kisebb vízi erőmű, amelynek lényegesen kisebb az esése, mint pl. amilyen a szentgotthárdi vagy a nicki duzzasztónál. És már ez a kis esés is erősebb habképződést produkál. Ez különösen jól látható a part szélén - ahol kisebb a sodrás - itt már nagyobb habpaplan is megjelenik.

Mindez sok kérdést vet fel.

Hogyan lehet, hogy a 7 éve tartó erős Rába-habzás ellenére, a mai napig nincs egyértelműen tisztázva és bebizonyítva, mi okozza a habzást ? Sőt, a legújabb osztrák vizsgálatok, elemzések azt mutatják, nem az évekig hangoztatott naftalinszulfonát a fő habképző anyag. Elismerték, a bőrgyárakból valóban érkezik szennyezés a folyóba és ezt - helyesen - csökkenteni kívánják. De azt is hangoztatják hosszabb ideje, nem csak ez a gond a habzással kapcsolatban. Több olyan helyen is habzik a Rába, de más folyó is, ahol nincs bőrgyár, nincs naftalinszulfonát.

A PRONAS a Murán is észlelhető habbal kapcsolatban kikérte az osztrák környezetvédelmi minisztérium véleményét. Összefoglalóan az alábbi válasz érkezett: "A habképződés egy nagyon komplex problémakör. Nem szabad elfelejteni, hogy az ipari és kommunális szennyezés mellett természetes komponensek, mint pl. növényi és állati eredetű elhalt anyagok, kavicsalgák, hőmérséklet, vízszint, továbbá biológiai, meteorológiai, mezőgazdasági befolyások is szerepet játszanak. "

Minderre a Mura habzása is egy újabb példa. Már azt is tudni, jelentős habképződés van a Rajna vízesésnél és a Michigan állambeli Raisin folyónál. Több magyarországi folyónál, pataknál is megfigyeltek habot, pedig ott sincsenek bőrgyárak, és nincs naftalinstzulfonát.