A várható 2009/10-es osztogatási politika esetleges sikeréről így vélekedik Tölgyessy Péter: "Átütően sikeres már bajosan lehet, a bevethető költségvetési eszközöket ugyanis már jobbára felhasználták a korábbi kormányzati ciklus elején."
Ingatag okoskodás. Egyrészt az előző ciklusbeli herdálás bizony célt ért. Másrészt bevethető költségvetési eszközökben nincs hiány. Pénz ugyanis mindig van, kérdés, mennyibe kerül. A mostani vezetés gátlástalanul éli fel a jövőt - mitől változna meg? Csak mert egyszer majd sokba fog kerülni a törlesztés? Ez nem érv náluk. Hogy mást ne mondjunk, vajon a biztosítóknak mennyit ér meg, hogy a tb-vel cirka megháromszorozzák az üzletüket? Homályba vész a MÁV Cargo 1,9 milliárdnyi sikerdíja; és a sor hosszú. Harmadrészt pedig ott a történelmi tanulság: minél nagyobb nyomorban van valaki, annál olcsóbban vehető meg. Akinek 2002-ben 19 ezret ígértek, az 2010-ben be fogja érni a felével is. Szóval a gyurcsányizmus egyáltalán nem áll vesztésre.
Térjünk a kiegészítésre. "Az emberek örömmel hallják, hogy van pénz, ha el nem lopják. De mi lesz, ha kiderül, még sincs pénz?" - utal egy új Orbán-kormány alapvető dilemmájára Tölgyessy Péter, hozzátéve: "a jobboldalon többen szinte a rendszerváltás újrakezdését remélik tőle".
Így igaz. A rendszerváltás a magántulajdon és a vállalkozás szabadságáról szólt, nem pedig a lenyúlás szabadságáról. Igazi magyar kormány az lehet, amelyik utána mer menni az elsíbolt közvagyonnak. És azt a politikát elsöprő többség támogatná.