A brüsszeli bizottság, az EU legfőbb végrehajtó testülete januárban fogalmazta meg stratégiai javaslatait az üvegházhatást okozó - és ezáltal a légkör felmelegedéséhez vezető - szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a kibocsátási jog "fizetőssé tételéről", a megújuló energiaforrások - biomassza, szél-, illetve napenergia - kiaknázásának ösztönzéséről. Az EU 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal kívánja csökkenteni a kibocsátást. Eközben a jelenlegi 8,5 százalékról 20 százalékra emelnék a megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát, 10 százalékra pedig a bioüzemanyag részarányát a szállításra használt energián belül.

A hétfői brüsszeli vitában többen azt kérték, hogy a kibocsátáscsökkentési kvóták kialakításakor vegyék jobban figyelembe az egyes országok sajátos körülményeit. Maciej Nowicki, a szénben gazdag - és ezért a fosszilis tüzelőanyagok mellett lobbizó - Lengyelország szakminisztere szerint a tervezett intézkedések negatív hatást gyakorolnának a lengyelek életszínvonalára és a lengyel gazdaság versenyképességére. Luxemburgi kollégája, Lucien Lux is a nemzeti különbségek rugalmas figyelembevételét szorgalmazta.

Nem szabad szem elől téveszteni a közös célokat

Jacqueline Cramer holland környezetvédelmi miniszter azonban azt hangsúlyozta, hogy bár megérti egyes tagállamok jogos aggodalmait, nem lenne szabad szem elől téveszteni a közös célokat. Mathias Machnig német fejlesztési miniszter pedig egyenesen arról beszélt, hogy ha globális - vagy legalábbis szélesebb körű - nemzetközi megállapodás születik, akkor nem 20, hanem 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre kell törekedni uniós szinten. A német álláspont is mutatja azonban, hogy az ördög a részletekben rejlik: Németország mint nagy autógyártó - sőt, jelentős nagyautógyártó - ország ellenzi azt, hogy a személygépkocsik kipufogógázának szén-dioxid-tartalmát kilométerenkénti 130 grammban maximálják. A németek és a franciák azt szorgalmazzák, hogy pontosabban határozzák meg, mely iparágak kapnak ingyenes szén-dioxid-kibocsátási kvótát.

Évi 50 milliárd eurót fizetne a nagyipar?

Az Európai Bizottság elképzelése szerint a nagyiparnak évente mintegy 50 milliárd eurót kellene fizetnie az engedélyezett emisszió fejében, és ezt a pénzt a "tiszta energiaforrások" kifejlesztésére kellene fordítani.

Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter magyar újságíróknak elmondta: a Magyarországnak megfogalmazott javaslat az 1990-es bázisévhez képest 18 százalékos kibocsátáscsökkentésről, illetve a megújuló energia részarányának a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra növeléséről szól. Magyarország - közölte a miniszter - üdvözli az unió ambíciózus célkitűzéseit, és részt kíván venni ezek megvalósításában. "Amikor azonban azt számoljuk ki, hogy az egyes tagországok milyen mértékben járuljanak hozzá a kibocsátáscsökkentéshez, akkor az újonnan csatlakozott országoknál speciális elbírálást kell életbe léptetni" - tette hozzá.