FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Zuhanórepülésben a magyar egészségügy
|
|
Magyarország 10 helyet zuhant a nemzeti egészségügyi rendszereket összehasonlító európai rangsorban - jelentette ki az InfoRádió kérdésére az egészségügyi rendszereket évek óta vizsgáló svéd tudományos intézet, a Healthconsumer Powerhouse kutatási igazgatója. Arne Björnberg szerint a hagyományosan jól teljesítő nyugat-európaiak mellé mára felsorakozott Észtország és jól halad Csehország és Szlovákia is. |
|
Létrehozva: 2008. március 6., 15:04 |
- Legutóbbi vizsgálatuk óta milyen változás történt a rangsorban?
- Magyarország 10 helyet zuhant a nemzeti egészségügyi rendszereket összehasonlító európai uniós listán, mert az Önök országában az eredményesség igencsak alacsony szinten áll.
- A magas halálozási arányokra gondol a gyakori betegségek például a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében?
- Sajnos igen. Különösen szívinfarktusban halnak meg sokan. De mondhatnám az ezer élveszüléshez arányított magas csecsemőhalálozást vagy a rákbetegségek 5 éves túlélési mutatóit, a bőrrákot kivéve minden daganat esetében. Ezeken a területeken Magyarország rossz osztályzatot érdemel. Azon adatokat használtuk fel, amelyeket a mindenkori kormányzat hivatalosan szolgáltat a WHO-nak és az OECD-nek.
- A tíz helynyi visszaesést ezek szerint főként az alacsony túlélési mutatók okozzák?
- Ez Magyarország leggyengébb pontja, de nemcsak ezt vizsgáltuk. Ugyancsak kevéssé tűnik fontosnak Magyarországon a betegjogok érvényesítése és a betegeknek adott tájékoztatás. Magyarországon a döntéshozók nem figyelnek oda a betegszervezetek véleményére, nem léteznek könnyen hozzáférhető orvoslisták arról, hogy egy konkrét betegséggel kik foglalkoznak. Kevés az elektronikusan rögzített betegadat, nem beszélve a kórházak eredményességét mutató rangsorról, amelynek alapján ki lehetne választani, hogy melyik kórházba érdemes kezelésre menni - ez mind-mind komoly hiányosság. Az egyetlen jó pontot Magyarország az egészségügyi törvény betegjogi passzusai miatt kapta, ám vizsgálataink szerint ezek érvényesülése elhanyagolható Magyarországon. Ez alól csupán a leletekhez való hozzáférés jelent kivételt. Az összes általunk mért kategóriában Magyarország a szolgáltatások széleskörűségében szerepelt a legjobban. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi szolgáltatások között minden magyar gyermek megkapja a kötelező védőoltásokat, van széleskörű fogászati ellátás és a szürkehályog-műtétet is ezer rászorulóból sokan kapják meg. Európai összehasonlításban is sokan kapnak veseátültetéssel új szervet. Ezt a kategóriát Magyarország megnyerte. A "legtöbbet a pénzéért" kategóriában Észtország viszi a prímet. Ott tudják leghatékonyabban felhasználni az egy főre eső egészségügyi ráfordítást. Magyarország ezen a téren is az utolsó harmadban szerepel. Egész Európában probléma, hogy a közegészségügyet mindig a beáramló pénzek alapján vizsgálták. Számon tartják, hogy hány kórházi ágyuk van, hány orvos és nővér jut egy főre, ám azt szinte senki sem vizsgálja, hogy mi történik a másik oldalon, azaz mit csinál és hogyan az egészségügy a betegekkel. Ez óriási különbség például az amerikai modellhez képest, ahol az egészségügyet szolgáltató ágazatként kezelik, és ezért folyamatosan mérik, hogy mit tud nyújtani a rendelkezésére bocsátott pénzért cserébe. Ezért aztán nagyon könnyű amerikai adatokra szert tenni az egészségügy minőségéről - még akkor is, ha ezek az adatok radikálisan eltérőek mondjuk egy gazdag államban és egy oklahomai indián rezervátumban. Hússzor annyi cukorbeteg lábát amputálják Oklahomában, mint például Új-Angliában, de hozzáférhetőek az adatok, miközben Európában évekig kutakodtunk diabétesz-komplikációkat tükröző adatok után, amelyek itt egyszerűen nem léteznek, vagy hiányosak.
- Kontinensünkre az sem vet jó fényt, hogy az önök vizsgálatai alapján az európai kormányok fele nehezíti a betegek hozzáférését a legújabb gyógykezelésekhez, és ez nem mindig pénzkérdés.
- Igen, így van. És ez igaz Magyarországra is. A legújabb, drága rákgyógyszereket vizsgálva kiderült, hogy az Egyesült Királyság és Norvégia fogadja be leglassabban az új daganat-gátló szereket. Norvégia ugyan nagyon gazdag állam, de ez a mi tapasztalatunk szerint nem nemzeti jóléti kérdés. Az ok sokkal inkább a nemzeti kultúrában és a bürokráciában keresendő. Spanyolország sem azért jár az élén a szervdonorok számában, mert ott halnak meg legtöbben balesetben, hanem azért, mert a spanyol egészségügy évtizedeket töltött egy professzionális szervdonor-rendszer kifejlesztésével. Az új gyógyszereknél azt vizsgáltuk, hogy az engedélyezést követően mennyi idő telik el, amíg az adott országban hozzáférhetővé válik egy gyógyszer. Magyarország itt is a gyengék között van, Önöknél több, mint 300 nap telik el, amíg egy újonnan regisztrált gyógyszer hozzáférhetővé lesz, mert lassú az adminisztráció. Olyan országok is vannak, ahol ez szinte azonnal megtörténik, de Ausztriában, Dániában, Észtországban és Németországban is 150 napnál rövidebb az átmenet. Szóval ez nem pénzkérdés.
A kelet-európai országok között Észtország a sztár, annak ellenére, hogy Magyarországon működik a leghosszabb ideje államilag finanszírozott egészségügy széleskörű ellátással. A magyar eredmények azonban nem múlják felül, sőt időnként el sem érik a többi új európai uniós tag egészségügyi eredményeit. Az észtek fantasztikus reformot hajtottak végre 1990-től, ami Önöknél is a rendszerváltás éve volt. Csehország és Szlovákia is jó úton jár. Nem a pénzen múlik, hanem azon, hogy miként menedzseljük az egészségügyet. Magam is kórházi menedzser voltam korábban. Több módja van az egészségügy menedzselésének. Ez az index azt mutatja meg, hogy nem kell minden európai országnak visszamennie a kályhához, ha javítani akar az egészségügyi mutatóin, mert az drága és sokáig tart. Elég lenne, ha a hátul kullogók lemásolnák, ellopnák az élen járó európaiak ötleteit.