Eddig a másik tagállamban tartózkodó uniós polgárok ellátási jogosultsága attól függött, milyen kapcsolatban voltak az országok érintett intézményei egymással.

Intézmény és pénz helyett végre emberről és a gyógyulás jogáról beszél az unió, azt gondolom, ezt régóta várják az unió valamennyi tagországában - mondta a képviselő a magyar sajtó képviselőit tájékoztatva.

Kifejtette: sürgősségi ellátásoknál már voltak előzményei az új szabályozásnak, ott is alanyi joggá válik az ellátás. Az igazi változást azonban az úgynevezett tervezhető ellátások jelentik: ha például saját országában valaki a gyógyulását veszélyeztető hosszú listára kényszerül, másik országban kérhet ellátást, és azt a biztosítók kötelesek lesznek elszámolni.

Az egészségügyi rendszerek nemzeti hatáskörbe tartoznak, ezért tevékenységüket össze kell hangolni annak érdekében, hogy a már elfogadott rendelet életbe léphessen - magyarázta Őry. Az Európai Bizottság április elején közli majd az erre vonatkozó elképzeléseit.

Ha a végrehajtási intézkedésekről gördülékenyen folynak az egyeztetések az uniós intézmények között, a rendelet már jövőre életbe léphet.

Az a cél, hogy minden országban a lehető legmagasabb szinten, a leggyorsabban megfelelő ellátást kapjanak az emberek - szögezte le Őry. Ez csak akkor oldható meg, ha nem a bankárok, biztosítók logikája diktál, hanem az orvos diagnózisa, a beteg állapota és az, mire van szükség, hogy meggyógyuljon.

A szektor távolabbi jövőjével kapcsolatban úgy vélte, valamennyi EU-tagországban szükség van bizonyos reformokra. Kiemelte annak fontosságát, hogy szinte mindenhol erőteljes az állam felelősségvállalása az egészségügyben, "még ott is, ahol privát szereplőket is beengednek".

A csütörtöki konferencián, amelyet Őry és Milan Cabrnoch EP-képviselő szervezett, részt vett Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem kutatóintézetének igazgatója, aki az egészségügyi személyzet vándorlásának problémáival kapcsolatos kutatásait ismertette.