A vizsgált 100 szennyező anyagból 70-et meg lehetett találni a hóban, a vízben, a tavak üledékeiben. A higany, a dieldrin, és a DDT a leggyakoribb.

Február végén tették közzé a WACAP (Western Airborne Contaminants Assessment Project) jelentését arról a hat éven át folytatott vizsgálatról, melynek során az USA nyugati parti nemzeti parkjaiban mérték a légszennyező anyagok megjelenését. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, milyen veszélyt jelentenek a nemzeti parkokban az ökoszisztémákra és a táplálékláncra a levegőben található szennyező anyagok.

Gyakorlatilag a nyugati part teljes egészére kiterjedt a kutatás, amelyben 2002 és 2007 között a félig illékony szerves anyagok és a fémek megjelenését mérték. A félig illékony szerves anyagokat négy kategóriába sorolták: a jelenleg használatos peszticidek, az Észak-Amerikában történelmileg használt peszticidek, az ipari-városi eredetű anyagok és az égési melléktermékek. A mintavételre az ökoszisztéma hét elemét választották ki: levegő, hó, víz, üledék, zuzmók, tűlevelűek és halak.
A vizsgált parkokat két csoportba sorolták: a "magot" jelentő nyolc (elsődleges) parkban minden mintát az ökoszisztéma minden elemében mérték, a "másodlagosként" megjelölt további 12 parkban a mintavétel és az elemzés nem volt ennyire részletes. A vizsgált 100 szennyező anyagból 70-et meg lehetett találni a hóban, a vízben, a tavak üledékeiben.

A higany, a dieldrin, és a DDT (használatát 1972 és 1987 között fokozatosan betiltották az Egyesült Államok egész területén) a három kimutatott legjelentősebb szennyező anyag, amely a legnagyobb kockázatot jelenti az emberi egészségre és a faunára. Az alaszkai területen, és a Washington állambeli Olimpia Nemzeti Parkban az EPA által előírt küszöbérték fölötti higanytartalmat mértek halakban. A halászatból élő személyekre megállapított küszöbértékeket minden parkban meghaladták a mért értékek. Kivétel az Olimpia Nemzeti Park a dieldrin vonatkozásában és a Sequoia and Kings Canyon és a Glacier nemzeti parkok a DDT vonatkozásában.