A passzívházak olyan alacsony energiaigényű épületek, amelyekben a kellemes belső klíma télen és nyáron hagyományos, aktív fűtési és hűtési rendszer nélkül biztosítható.

A hagyományos építésű ingatlanokhoz képest a passzívházak energiaszükséglete elenyésző, a rezsiköltség is jóval alacsonyabb, mint a "hagyományos" épületekben. Magyarországon a passzívház-technológiával a fűtésre fordított összeg 80−90 százalékkal alacsonyabb. A passzívháznak nemcsak a hő-, de a zajszigetelése is kimagasló, a kontrollált légcserének köszönhetően pedig éjjel-nappal friss, szűrt, tisztított levegő járja át a helyiségeket. A légtömör kialakításnak köszönhetően kiemelkedően jó a hőérzet, a passzívházban ismeretlen jelenség a huzat.

Hőszigetelés és megújuló energiák

A passzívház-technológia alappillérei a 20−40 centiméter vastagságú hőszigetelés, a speciális üvegezésű, háromrétegű nyílászárók, valamint a nagy hatékonyságú, hővisszanyerős szellőzés. Szintén elengedhetetlen az átgondolt, energiatudatos építészeti, épületgépészeti tervezés, a precíz kivitelezés, és a légtömör, hőhídmentes szerkezetkialakítás. A passzívházak fosszilis energiaigénye megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel, rendszerekkel tovább csökkenthető. Ilyen kiegészítő megoldás lehet például a fotovoltaikus áramtermelés, a hőszivattyús fűtés, a napkollektoros melegvíz-előállítás, vagy a pellet és biomassza fűtés.

Egyszerűbb, mint gondolnánk

A passzívházak nem igényelnek teljesen új építési módot. Ma már minden új építésű ház megépíthető lenne passzívházként. Aki passzívházat szeretne építeni, először is az építészt kell megtalálnia, aki megtervezi az épületet, valamint elvégzi a szükséges energetikai számítást a passzívház tervezőcsomaggal (PHPP). Passzívház-tervezésre hazánkban egyelőre kevesen specializálódtak, ám a tervezési feladatokat felkészült építészek meg tudják oldani. Olyan építészeket célszerű megbízni a feladattal, akik nyitottak az újdonságokra, épületenergetikai ismeretekkel rendelkeznek, energetikai modellezésben járatosak, és tanulmányoztak külföldi "referencia" passzívházakat.

A passzívházépítés nem jár együtt kirívóan magas kiadásokkal: egy átlagos méretű és adottságú lakóházra vetítve 15−30 százalékra becsülhető a költségkülönbség. Passzívház esetében pluszköltséget jelentenek az extra hőszigetelés, a speciális nyílászárók, a hővisszanyerős szellőzés, ugyanakkor nem kell pénzt áldozni a kémény- vagy gázbekötésre, így a kiadások jó része kiegyenlítődik. A passzívház energiafogyasztása minimális, ami garantálja a kezdeti többletköltségek fokozatos megtérülését. (Egy száz négyzetméteres minősített passzívház fűtési energiaszükséglete mindössze ezer watt.) A passzívház csupán kiegészítő fűtést igényel, ami ideálisan megoldható szellőztetőgépbe épített levegő utánfűtéssel, padlófűtéssel, használati felületbe rejtett elektromos sugárzó fűtéssel.