Miután a mai napig nem sikerült az EU-ban ezt az alternatív üzemanyagot bioüzemanyagként elfogadtatni, támogatás hiányában új stratégiával próbál betörni az európai piacra.

Manapság a szeméttelepekre kerülő kommunális hulladék 15-20%-a a műanyag frakció. A csomagolóiparnak "köszönhetően" a legkülönfélébb összetételű polimereket tartalmazó csomagolások kerülnek szemeteseinkbe, melyek nagy része az említett technológiával - a homokóra megfordításához hasonlóan - üzemanyaggá alakítható át. Ennek a petrolkémiai folyamatnak (katalitikus konverzió) az ipari méretűvé alakításában sikerült a melbourne-i székhelyű cégnek jelentős sikereket elérnie.

Magára a technológiára legjobban talán az 'egyszerű és nagyszerű' jelző illik, mivel azon túl, hogy hulladékot használ alapanyagként, a kerozin és a tiszta olaj keverékének megfelelő minőségű, a benzinkutaknál kapható dízelolajnál tisztább égési paraméterű motorhajtóanyagot állít elő 90% feletti hatásfokkal (1kg műanyagból kb. 0,95kg dízelolaj). Bármilyen szennyezettségű és színű műanyag hulladék alkalmazható, így nincs szükség sem a műanyag fajta szerinti szétválogatására, sem azok megtisztítására, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen a mai válogatóművek összes költségének a felét teszi ki a nyersanyag ipari előkészítése. A fent említett technológiával pontosan ezen költségnek a legnagyobb részét lehetne megspórolni, hiszen minimális átválogatás mellett tisztítatlanul lehet beadagolni a polimereket.

Az üzemanyag minősége szempontjából a legtöbbet használt plasztik csomagolóanyagok a legalkalmasabbak. Így például sűrűség szerint az összes polietiléntípusból (PE, HDPE, MDPE, LDPE, LLDPE), az összes polisztirolból (PS, EPS), és valamennyi polipropilénből (PP) kiváló dízelolaj készíthető. Tehát a jövőben a tusfürdősflakonoknak, mosóporosdobozoknak, a tejfölöspoharaknak, a legkülönbözőbb fóliáknak, nylonszatyroknak nem kellene a szemétlerakókon évszázadokig, évezredekig éktelenkedniük, hanem üzemanyaggá átalakítva tankolhatnánk meg velük autóinkat. A technológiára nem alkalmas műanyagtípusok közé tartozik a lakossági hulladékban amúgy is elenyésző mennyisében előforduló PVC a magas klórtartalma miatt. A virágkorát élő PET-palackok sem kívánatosak, de ennek a hulladékfajtának az összegyűjtése és újrahasznosítása a legelterjedtebb az összes polimer közül. A folyamat során víz nem szennyeződik, zaj és vibráció nem keletkezik, és kellemetlen szaghatás forrása is kizárt.

Több Japán városban folyik már próbaüzemszerű működés, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő alapanyagutánpótlás mellett gördülékenyen fenntartható a rendszer. A szabadalom sikerét mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy Spanyolország és az Egyesül Királyság is érdeklődik a technológia iránt. "Az eredmények láttán nem is lehetnénk boldogabbak!"- mondta Garry Baker, a vállalat vezérigazgatója az Írországban létesítendő, de előtte Auszráliában összeszerelt termelőegységgel kapcsolatban, valamint hozzátette, hogy nincs az az ország, ahol a kibocsátási mutatóik alapján nem üzemelhetne szabadalmuk.

Hogy ezidáig miért nem terjedt el ez a technológia szélesebb körben?

A magyarázat a jelenség pilot-jellegére vezethető vissza. Mivel olyan üzemanyagelőállítási módról van szó, amely korábban nem létezett, így sem az EU, sem más országok nem rendelkeznek ilyesfajta üzemanyagra vonatkozó támogatási direktívával. A biodízelelőállítást szinte mindenhol támogatják és erőltetik a kőolajkészletek csökkenése miatt, olyannyira, hogy a harmadik világ mezőgazdaságai esőerdőket és élelmiszerelőállításra kijelölt területeket fognak be olajpálmatermesztésre már-már az ésszerűség határait feszegetve.

A 10, 20, 30 illetve 40 tonna hulladék/nap kapacitású beruházásokkal csupán az a bökkenő, hogy úgy tűnik, jövedéki adótámogatás hiányában a jelenlegi fejlettségi szinten még nem termel annyi profitot, hogy komolyabb befektetőréteget vonzhatna. A megoldás kulcsa a politikusok kezében van, hiszen miután a technológia során előállított "plasztikdízel" megkapná a biodízel besorolást, jelentős adótámogatást élvezhetne. Volt már próbálkozás az ide vonatkozó EU direktíva módosításának javaslatára, de feltehetően az erős olajlobbi hatására eddig üres fülekre talált az elképzelés.

A fentiek tükrében nem csoda, hogy a vállalat új stratégiát dolgozott ki piaci részesedésének növelésére, és miután felfüggesztette az európai piac koordinálására életrehívott Ozmo Energy Limited of Hungary budapesti irodájának működését, létrehozta az Enviro Europe Limited szervezetét, amellyel elsődleges célja az EU-s országok meghódítása az új piacszerzési modellel: a közös vállalkozások (un. Joint Ventures) szellemében.