- II. János Pál pápa erejét jelzi, hogy a lengyel sajtó az 1978 után született fiatalokat II. János Pál pápa nemzedékének nevezi. Vajon mi ad ma erőt nekik?

- A fiatalok szerte a világon az értékeket keresik, az igazságot, a jóságot és a szépséget. II. János Pál pápa személyében megtalálták azt az embert, aki mindezeket hitelesen képviselte. Emlékezetesek a pápa halála előtti napok, amikor fiatalok töltötték meg a Szent Péter teret. Imádkoztak, énekeltek érte - ez a pápa szobájába is behallatszott, és örömmel töltötte el. Ezt mondta: "Kerestelek benneteket. Most ti jöttetek el hozzám. Köszönöm nektek!" A fiatalok teljesítették a szentatya végrendeletét, ők gondozzák az örökségét, II. János Pál pápa követeivé lettek.

- II. János Pál pápa első lengyelországi zarándoklata előtt, 1979-ben a néhai szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev nemtetszésének adott hangot. Azt mondta, a tervezett látogatás nem helyénvaló egy kommunista országban.

- Brezsnyev határozottan meg akarta akadályozni, hogy II. János Pál Lengyelországba jöjjön. Ez azonban akkora feszültséghez vezethetett volna a lengyel társadalomban, hogy az egyértelmű tiltást nem merték kockáztatni. A második lengyelországi zarándoklatot talán még nehezebb körülmények között tette, hiszen 1981. december 13-án hadiállapotot vezettek be. Éppen emiatt maradt el az 1982 augusztusára tervezett látogatás, és csak egy évvel később, 1983-ban valósult meg. Emlékszem, akkoriban élénk viták zajlottak arról, hogy találkozhat-e a pápa az ellenzéki Szolidaritás mozgalom vezérével, Lech Walesával. Végül Jaruzelski tábornok beleegyezett, de egy olyan, "gondosan előkészített" teremben tették lehetővé, ahol könnyen rekonstruálni lehetett volna a beszélgetés tartalmát. Amikor II. János Pál belépett a terembe, és körülnézett, rögtön kétségei támadtak. Karon fogta Walesát, kikísérte a folyosóra, ahol "biztonságosan" szót tudtak váltani egymással.

- Amikor azon tűnődünk, milyen lelki folyamatok roppantották össze Közép-Európában a szovjet uralmat, akkor önkéntelenül is II. János Pál jut az eszünkbe - mondta az egykori német kancellár, Helmut Kohl. Ön hogyan látja a rendszerváltozásokban játszott szerepét?

- Amikor pápának választották, még létezett a két blokk, amikor pedig eltávozott, már nem volt vasfüggöny, megbukott a kommunizmus. Ebben döntő szerepe volt a szentatyának is, hiszen mindig az egyén objektív és erkölcsi szabadságáról beszélt. Részben ezek a mondatok és a bennük rejlő erő szabadították meg Európát a totalitárius rendszertől.

- Az 1989 előtti időszakot nem sikerült teljes mértékben lezárni. Éppen egy éve újult ki a vita a lengyel katolikus egyházban a papok átvilágításáról. Szükségük van erre, hogy hitelesek tudjanak maradni?

- Az átvilágítás a kommunista rendszer egyik fájdalmas öröksége, amely a pillanatnyi gyengeségről vagy éppen árulásról rántja le a leplet. Tudatlan és védtelen áldozatokat is érint, megaláz. Manapság sokszor az alapvető igazságok és tények megkerülésével vitatkoznak a kérdésről, ráadásul mellőzik a történelmi hitelességet. Sajnálatos, hogy az átvilágítás sokszor nem a teljes, csupán a részleges igazság keresésére törekszik, így mély sebeket okoz, és félretájékoztatja a társadalmat. Egyikünk sem lehet bírája a másik embernek vagy éppen paptársának. Mindenki Istennek tartozik elszámolni bűneivel és gyengeségeivel.

- Milyen felelőssége van a keresztény értelmiségnek Európa jövőjének formálásában?

- A keresztények nem bújhatnak ki a jövő formálásának felelőssége alól, és nyíltan ki kell állniuk a keresztény értékek képviselete mellett. Európának szüksége van a lélekre is. Az egyház támogatja az európai integrációs folyamatokat, de ez nem csak arra korlátozódik, hogy fölhívja a figyelmet a társadalom mai kihívásaira. Egyúttal szüntelenül emlékeztet Európa keresztény gyökerére és értékeire.

Négy évtized szolgálat

Stanislaw Dziwisz, Krakkó bíboros érseke 1939-ben született, és harminckilenc éven keresztül II. János Pál pápa személyi titkáraként dolgozott. Krakkó egykori érseke, Karol Wojtyla 1963-ban szentelte pappá Dziwiszt, három évvel később pedig titkárává fogadta. Wojtylát 1978-ban választották Róma püspökévé, a Vatikánba Stanislaw Dziwisz is követte, s mindvégig legbizalmasabb segítője maradt: a pápának mind a száznégy zarándoklatán vele volt, és ő fogta II. János Pál kezét halálos ágyán is. Stanislaw Dziwisz három éve Krakkó érseke. XVI. Benedek pápa 2005. június 3-án nevezte ki arra a posztra, amelyet korábban II. János Pál pápa is betöltött. Egy éve jelent meg Tanúságtétel című visszaemlékezése, amely a II. János Pál szolgálatában töltött harminckilenc évnek állít emléket.