A kommunizmus összeomlása után 19 évvel a magyar főváros levegőjének minősége ismét problémává vált - írta Colin Woodard, utalva arra, hogy a légszennyezettség mértéke tavaly 115 napon meghaladta az ajánlott mértéket és 80 napon az EU-irányelvekben engedélyezett szintet is túllépte. December végén és január elején évtizedek óta az egyik leghosszabb szmogidőszak köszöntött a városra.

1989-ben, a kommunizmus bukásakor Budapest levegője iszonyatos volt. A 90-es években azonban a kétütemű Trabantok eltűntek a városból, újabb, tisztább nyugati kocsik váltották fel a szovjet autóparkot, javult a levegő minősége. Az utóbbi években viszont az akkori eredmények megfordultak: egyre többen ingáznak Budapestre az elővárosokból.

A lap Zlinszky Jánost, a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ munkatársát idézte, aki elmondta, hogy a korábbi, londoni típusú (magas por-, korom- és kén-dioxid-koncentráció esetén fellépő) szmogot mára felváltotta a Los Angeles-i típusú (elsősorban a közlekedésből származó szén-monoxid jelenlétében keletkező) szmog.

Az újság Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke véleményét is idézte: a légszennyezettségért nagyrészt az amerikai stílusú elővárosi lakóövezetek és bevásárlóközpontok fejlesztése okolható. Több százezren hagyták el Budapest belvárosát és költöztek ki az egykori zöldövezetekben létesített lakóparkokba.

A tömegközlekedés fejletlensége miatt a munkahelyükre visszajárók naponta kocsiba ülnek. A magyaroknak ma 3 millió személyautójuk van, csaknem kétszer annyi, mint 1989-ben. A közlekedés a fő oka a légszennyezettségi helyzet súlyosbodásának - mutatott rá a szakértő, aki szerint a megoldást az autósforgalom csökkentése és a tömegközlekedési eszközök használatának növelése jelentheti. Lukács András szerint ehhez gondosabb területfejlesztésre, olcsóbb tömegközlekedésre, továbbá a dugódíjak bevezetésére és magasabb belvárosi parkolási díjakra volna szükség.