A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia abból a tudományos szempontból bizonyítottnak tekintett feltevésből indul ki, hogy az iparosodás kezdete óta, de különösen az elmúlt évtizedekben az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik, ami összefügg az ipari forradalom óta egyre növekvő fosszilis tüzelőanyag felhaszná­lás nyomán felszabaduló szén-dioxid légkörbe jutásával. A mind gyakoribbá váló forró, aszályos nyarak és enyhe telek, a világszerte tapasztalt rendkívüli időjárási események egy globális mértékben veszélyes folyamat tünetei.

A NÉS az ENSZ égisze alatt működő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb jelentésére hivatkozva hangsúlyozza, hogy a 20. század második felében végbe­ment mintegy fél fokos melegedés nagy valószínűséggel az emberi tevékenység következménye, és gya­korlatilag kizárható, hogy természeti eredetű ingadozásról volna szó. A világgazdaság és az emberi társadalom fejlődését, valamint a földi éghajlat érzékenységét szá­mításba véve a tudományos közösség értékelése szerint 1,1-6,4 fok közötti felmelegedés várható 2100-ra az előző évszázad végéhez képest.

A NÉS szerint tudományos konszenzus van arról, hogy az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet 2 fokot meghaladó emelkedését elkerülhessük. Az éghajlat változása a Föld különböző térségeit eltérő módon érintik, ám a földi átlaghőmér­séklet 2 fokot meghaladó emelkedésének olyan elhúzódó, illetve ugrásszerű következményei lehetnek, amelyek minden ország számára hátrányosak, és amelyeket később már nem lehet visszafordítani.

A várható következmények

Magyarországot különösen érzékenyen érinti ez a folyamat: ha világátlagban egy fokot emelkedik a hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 fokos emelkedést jelenthet. Ennek következtében az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen, kevesebb nyáron), továbbá a szélsőséges időjárási ese­mények gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

Magyarországon az utóbbi három évtized során a napi maximum-hőmérséklet drámai mértékben, 2-3 fokkal emelkedett. A vizsgálati eredményekből az éves csapa­dékmennyiség csökkenő tendenciája is egyértelmű. A klímamodellek szerint a jövőben minden évszakra egyértelmű melegedés várható, aminek mértéke nyáron a leg­nagyobb, tavasszal a legkisebb. A hőmérséklet emelkedés mértéke nyáron északról dél felé, míg télen és tavasszal nyugatról kelet felé haladva növekszik.

A releváns klímamodellek szerint Magyarországon a csapadék mennyiségében bekövetkező változás mind nyáron, mind télen meghaladhatja a 30-35 százalékot. A záporok, és egyéb "nagycsapadékos jelenségek" száma várhatóan emelkedik, míg a "kis csapadékkal járó jelenségek" ritkábbak lesznek. A záporok miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata, ugyanakkor nyaranta a magyarországi folyók évtizedeken belül a jelenleg szokásos szint felére apadhatnak. A talajvíz szintje megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön.

Emiatt a mezőgazdaságban az elemi károk mértékének évi 2-4 százalékos emelkedésével számolnak a szakemberek. Korábban 2-3 évenként kisebb vagy közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizekre lehetett számítani, ez a jövőben az extremitások miatt megváltozhat. A gyakoribbá váló rendkívüli árvizek szintje alatt fekszik az ország negyede, hétezer település, 2,5 millió ember, a megművelt földek harmada, a vasutak 32, a közutak 15 százaléka - a kockáztatott vagyonérték 5000 milliárd forint.

Az éghajlatváltozás Magyarországon a természeti értékeket, a vizeket, az élővilágot, az erdőket, a mezőgazdasági terméshozamokat, sőt, az építményeket, a lakókörnyezetet, a lakosság egészségét és életminőségét is veszélyezteti. Egy ENSZ-kutatásra hivatkozva a NÉS azt állítja, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág faj­gazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülé­kenyebb országa.

A NÉS szerint Magyarországon a károk, valamint a védekezés és a helyreállítás költsége valószínűleg eléri az évi 150-180 milliárd forintot, ami megközelíti a GDP 1 százalékát. Globális szinten a változások hatására régiónként nagyon eltérő mértékű gazdasági visszaesést, és az egyre kevésbé élhető területekről való elvándorlás jelentős megnö­vekedését prognosztizálja a dokumentum.

Radikális kibocsátáscsökkentés

A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki. Először is az uniós és nemzetközi követelményekkel összhangban intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Másodszor, a már elkerülhetetlennek tételezett éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazda­sági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javítása céljából a zöld beruházások jelentős felpörgetését javasolja. Végül célul tűzi ki az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását, és a klímatudatosság erősítését a teljes lakosság körében.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásról szólva a NÉS leszögezi: mára világossá vált, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv célkitűzése, miszerint 1990-hez viszonyítva 5,1 százalékkal mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig, nem elég. Sokkal többre van szükség: szakértők szerint 2050-re legalább a felére kellene csökkenteni a kibocsátásokat, hogy elkerüljük a globális katasztrófát.

A Magyarországtól jelenleg az EU-tól elvárt - az összes ágazatra együttesen vonatkozó - kibocsátás-csökkentés az 1990-es szinthez képest 18 százalék. Emellett a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 4,5 százalékról 13 százalékra kell növelnünk 2020-ra.

A NÉS a stratégia időtávjának végére, 2025-re a jelenleg még pontosan meg nem határozott EU-kötelezettségvállalás függvényében határozza meg a magyar célokat. Ha az EU 20 százalék, Magyarország 16-25 százalék; ha az EU 30 százalék, Magyarország 27-34 százalék kibocsátás-csökkentést vállalna 2025-re az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze egy kevésbé anyag- és energia-igé­nyes irányba változzon.

A NÉS szerint a szükséges változtatások nem csökkentik szükségszerűen Magyarország fejlődési képességét, mivel a nemzetközi gazdasági környezet megváltozá­sa várható, ahol egy ország gazdasági, társadalmi sikerességét már a társadalom és gazdaság "karbon-intenzitása" is erősen befolyásolja. A klímaváltozás elleni védekezés más, pozitív járulékos hasznokat is eredményezhet, például csökkenhet a légszennyezettség, tisztábbá válik a gazdaság. A kibocsátások mérséklése és az alkalmazkodás új munkahelyeket teremhet a környezeti iparban, az energetikában, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és az építőiparban.

Százmilliárdok zöld beruházásokra

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Környezet és Energia Program (KEOP) koordinálásában olyan Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) indul, amelynek célja, hogy forrást nyújtson azokhoz a beruházásokhoz, amelyek növelik az energiahatékonyságot, illetve megújuló energiaforrásokat hasznosítanak. A 2008-2012 köz­ti működése alatt a ZBR várható éves bevétele elérheti az évi 7,5 milliárd forintot, és ehhez még hozzáadódhat az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében kiosztott egységekből származó évi 3,3-3,7 milliárd forintos bevétel.

A NÉS szerint az ala­csony beruházási igényű, nettó pénzügyi hasznot jelentő intézkedések kötelezővé tétele a lakosságnál ezen túl akár 30 milliárd forint éves megtakarítást is eredményezhet az elért kisebb energiafogyasztás miatt. A KEOP 2013-ig összesen mintegy 110 milliárd forintot szán zöld energetikai jellegű fejlesztésekre, így átlagosan 25 százalékos támogatási igénynél 440 milliárd forint teljes beruházási összeggel lehet számolni csak a KEOP által finanszírozott területeken.

Az alkalmazkodás területén az egészségügyi felkészüléstől a Vásárhelyi Terv megvalósításáig, a Homokhátság sivatagosodását gátló, a térséget érintő népesség­megtartó intézkedések megtételéig, alternatív közlekedési módik bevezetéséig, a mező­gazdasági termelés szárazságtűrési kapacitásának növelésétől a településrendezési megoldásokig terjedhet a szükséges intézkedések köre. A fejlesztések forrásigénye több százmilliárd forint, ugyanakkor az elkerült kár összege hasonló mértékű.

A tervezett intézkedések nemcsak makrogazdasági hasznokkal járnak, hanem jelentős meg­takarításokat tesznek lehetővé a lakosságnak az energiafogyasztás területén, erősítik a társadalmi kohéziót, fokozzák a lakosság biztonságérzetét, és elősegítik a fenntarthatóságot - áll a dokumentumban.

A NÉS a 2008-2025-ig tartó időszakra szól, a kormány a NÉS elfogadását követően két évvel, majd ezt követően ötévente végez felülvizsgálatot. A kormány a NÉS végrehaj­tása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) fogad el, amely két évre érvényes. A program kidolgozását, illetve megvalósítását a kormányon belül a környezetvédele­mért felelős tárca koordinálja, munkáját az érintett tárcák bevonásával együtt végzi. A kormány évente beszámol az országgyűlésnek a NÉS végrehajtásának helyzetéről.