Elszámoltatná Kósa Lajost a helyi SZDSZ. Jó kis cím. Fölkapja az olvasó a fejét, és már kattint is, mert hát az elszámoltatás komoly dolog, ugyebár. A cikk azonban kevésbé izgalmas, arról szól, hogy Debrecen városa nem nyerte meg két, világverseny megrendezésére beadott pályázatát, amire a helyi liberálisok a következővel álltak elő közleményileg: "Kósa Lajos nem kiskirálya a városnak, hogy számolatlanul fecsérelje a város forrásait elbukott rendezvény-pályázatokra, ezért a következő testületi ülésre terjessze elő az említett pályázatok beszámolóját, és számoljon el "az elszórt" milliókkal.

Apósom házi, füstölt húsvéti sonkájának utóhatásaként most teljesen megengedő leszek, és kijelentem, hogy Kósa Lajos számoljon el a pályázatok részleteivel. Már csak azért is, mert valószínűleg a debreceni liberálisok lepődnének meg a legjobban, ha akár a legkisebb szabálytalanságra is fény derülne. Hiszen nem erről szól a történet.

A cívisváros SZDSZ vezetősége a fővárosiaknak próbál segíteni. Budapesten nagy a baj, már nem csupán az ellenzéki, de a teljes sajtó az SZDSZ egyre botrányosabbá váló botrányától hangos, ráadásul Horn Gábor "amit gondolunk a szocialistákról" munkacímet viselő coming outja miatt megszűnt a kormánypárti sajtóegység, s az SZDSZ újkori történelmünk során először magára maradt.

Hab a tortán, hogy Kóka János az első adandó alkalommal bevitt egy övön alulit az elnökválasztási botrányt mindvégig néma csöndben végisegédkező Fodor Gábornak, de olyan gusztustalan módon, hogy már a pártszakadás sem elképzelhetetlen. Ami - tekintve az alakulat jelenlegi támogatottságát -, két, nem túl erős pártocskát eredményezne. Pontosabban egy nulla százalékon álló Kóka-formációt, meg az egy százalékossághoz kötött állami támogatásért küzdő Fodor-csapatot. Hát, őszinte leszek: ha így hirtelen belegondolok, hogy mi zajlik a Horváth Ágnes-féle egészségügyben, annyira nem is volnék szomorú a dolgok ilyetén alakulása miatt.

Szóval, Debrecen. Gondolom az volt a terv, hogy mivel Kósa Lajosra odafigyel a köz, gyorsan habosítani kell körülötte valamit, hátha arról beszél majd az ország. Hogy közvetlenül a locsolóvers elhangzását követően, de még a féldeci előtt nem az lesz a téma: ez a balfék Kóka mindent és mindenkit tönkretett, akivel és amivel politikai karriernek nevezett ámokfutása során csak összehozta a rossz sors.

Csakhogy hiba csúszott a számításba, talán épp azért, mert annyira kilóg a lóláb: az ország valahogy elfelejtett a nagy botránnyal foglalkozni. Így aztán befulladt az elterelő hadművelet, és maradt minden a régiben Kókával, álpárttagokkal, álküldöttekkel, okirat-hamisítással - a honi liberalizmus egyre nagyobb dicsőségére.