Koszovónak és nem az EU-csatlakozásnak kell lennie az elsődleges célkitűzésnek - szögezte le Vojislav Kostunica az RTS állami televíziónak hétfő este adott interjúban. Amíg a Nyugat vissza nem vonja Koszovó elismerését, Szerbiának úgy kell együttműködnie a huszonhetekkel, hogy kívül marad az integrációs szervezeten, ahogy azt Norvégia és Svájc is teszi - mondta. "Ami az EU-csatlakozást illeti, az csak sok-sok év múlva valósul meg; használjuk hát ki az időt egyes dolgok megvitatására. Együttműködhetünk az EU-val úgy is, ahogy néhány más ország is teszi" - fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy Szerbia ezáltal elszigetelődhet, a politikus azt mondta, "ostobaság", hiszen érvelése szerint akkor ezen az alapon azt is mondhatnánk, hogy Norvégia elszigetelődött azáltal, hogy a norvég választók népszavazáson nemmel voksoltak az EU-csatlakozásra. A lehető legrosszabb propaganda úgy beállítani a dolgokat, mintha Oroszország és a Nyugat közötti választásról lenne szó - fűzte hozzá.

Kostunica az interjúban szorgalmazta, hogy Szerbia terelje jogi útra Koszovó elszakadásának ügyét; nyújtson be keresetet azok ellen az országok ellen, amelyek elismerték a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségét. Szerbia nem fogja fenntartások nélkül elfogadni a nemzetközi közösség egy részének diktátumát - mondta.

Kérdéses, hogy a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) politikusának az EU-csatlakozás várható elhúzódásával kapcsolatos kijelentéseit hogyan fogadják a szerb választók. Május 11-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, s a Nyugat-párti szerbiai politikai erők a kampányban azt hangoztatják, hogy EU-tagság kell legyen a legfontosabb célkitűzés Szerbia számára.