Az MTI-hez eljuttatott minisztériumi közlemény szerint a beruházási szándék nincs összhangban azzal, hogy a szentgotthárd-heiligenkreuzi régió a jövőben természeti értékeire, nemzeti parkjára, a biogazdálkodásra és az ökoturizmusra alapozza megélhetését.

A levél számos kifogást emel a hulladékégető, illetve az ellen, hogy helyszínéül egy közvetlenül a magyar határ mellett található területet választottak.

A környezeti hatástanulmányban a légszennyező anyagok országhatáron átterjedő hatását nem megfelelően vizsgálták. A tanulmányban bemutatott számítások alapján a levegő nitrogén-dioxid tartalma várhatóan túllépi a magyar jogszabályok szerinti határértéket, és a jelenleg is magas szállópor-terhelésű területen a hulladékégető a szállópor-határérték túllépését is okozná.

A környezeti hatástanulmányból kitűnik az is, hogy nőne a Lapincs, illetve a Rába folyó eleve magas sóterhelése. Nem zárható ki az sem, hogy üzemzavar esetén olyan szennyvíz kerüljön a Lapincsba, ami az élővízben halpusztulást okoz.

A hatástanulmány nem ad választ arra, hogy a Burgenlandban keletkező hulladék mennyisége indokolja-e a hulladékhasznosító tervezett kapacitását.

A hivatalos magyar álláspontot a tárca az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a területileg illetékes zöldhatóság, a nemzeti park, az ÁNTSZ, a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint Szentgotthárd és Őriszentpéter jegyzőinek szakvéleményének figyelembevételével alakította ki.

Magyarországnak nemzetközi egyezmények alapján van joga észrevételezni az osztrák környezeti hatástanulmányt, ugyanakkor megvalósulását nem tudja megvétózni.