FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú Nyomtatás
Ablak bezárása
Ne a szegénységben legyünk egyenlők!
Az esélyegyenlőség javítását és a civil társadalom hatékonyabb érdekérvényesítését szeretné elérni a Civil Jogász Bizottság - mondja a Magyar Hírlapnak Endrei Katalin, a bizottság esélyegyenlőségi és gazdasági szakértője.
Létrehozva: 2008. március 29., 14:00 | Utoljára frissítve: 2008. március 31., 09:01

- A Tárki legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy 2005 és 2007 ősze között a közép- és felső középrétegekbe tartozó családok szenvedték el a legnagyobb jövedelemveszteséget. 2006 nyaráig alapvetően az alsó középrétegeknek kedvező kormányzati osztogatás politikája volt jellemző, 2006 nyara után pedig az a kiigazító csomag, amely mindennek a költségeit a felső középrétegekre terhelte. Jó-e, igazságos-e, ha ilyen módon csökkennek a jövedelmi egyenlőtlenségek?

- Ez is rávilágít arra, hogy a szavakban igazságosságot és esélyegyenlőséget hirdető MSZP-SZDSZ-kormány az egyenlőséget úgy értelmezi, hogy azt a szegénység szintjén próbálja megteremteni, egyenlően mindenkitől elvenni és válogatás nélkül sújtani a különböző helyzetű társadalmi rétegeket. A szociális népszavazáson 3,3 millió ember mondott nemet erre a politikára. Egyébként nem hiszem, hogy szociálisnak és liberálisnak mondható az a kormány, amely a piaci elven működő több-biztosítós egészségügyet akarja bevezetni egy olyan országban, ahol 850 ezer gyerek él a létminimum alatt, 260 ezer gyerek él olyan családban, amelyben egyik szülő sem dolgozik, 1,2 millióan tengődnek kilátástalan mélyszegénységben, 3,5 millió nyugdíjas él, és ahol már több mint négymillió ember szorul segítségre, támogatásra. Ezek közé a leszakadt és leszakadóban lévő csoportok közé tartoznak a többgyermekes családok, a fogyatékkal élők, az egyedül élő nyugdíjasok, a kistelepüléseken egyre nehezebben élők és a roma kisebbség.

- A kormány éppen az ő esélyeik javításáért hirdetett meg különféle programokat. Mi ezekkel a baj?

- Főképpen az, hogy semmit sem valósított meg belőlük. Ellenben ez a kormány az akadálymentesítési program befejezésének határidejét 2013-ra halasztotta. Ez a kormány a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek utazási támogatását is meg akarta szüntetni, amit azonban az ellenzéknek sikerült a parlamentben megakadályozni. A családi pótlék emelésével együtt eltörölte a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, annak a 13. havi részét, megszüntette a gyermekek után járó adókedvezményt, továbbá az otthonteremtés adókedvezményét. Az Orbán-kormány idején jól működő iskoláztatási segélynek is búcsút intettek. Az áfaemelésekkel pedig a nyugdíjas inflációt 12 százalék fölé navigálták. Ez a kormány nem a szegénységet szünteti meg, hanem mindenkit szegénnyé tesz. Márpedig a magyar társadalom nem a szegénységben akar egyenlő lenni.

- A MSZP-SZDSZ-koalíció szerint átmenetileg azért van szükség szociális megszorításokra, mert helyre kell állítani az államháztartás egyensúlyát és a gazdaság versenyképességét. Ezzel sem ért egyet?

- A szociális válságot a 2002 óta regnáló három, szociálliberálisnak mondott kormány idézte elő, amely mögött egyrészről az elhibázott gazdaságpolitikai döntések, másrészről pedig a pazarló államháztartási kiadások állnak. Az elhibázott gazdaságpolitika miatt a mikro-, kis- és középvállalkozók nagy része tönkrement, esélytelenné vált a nemzetközi piacokon és a forrásokhoz jutó versenyben egyaránt. A kormány a vállalkozásokat európai viszonylatban rendkívül magas adó- és járulékteherrel, pénz- és időrabló bürokráciával sújtja. Ráadásul sem a hitelek, sem a támogatások nem elérhetők a vállalkozások többségének. Az uniós pénzek nagyon lassan érkeznek Magyarországra, és a vállalkozások, önkormányzatok zöme nem tudja előteremteni még a pályázathoz szükséges önerőt sem. Nagyon rossz a jelenlegi foglalkoztatáspolitika is. Mindezekhez a gondokat tovább súlyosbítja a kormányzat és a kormányfő hitelességének a hiánya.

- A civilszervezetek tudják-e érdemben befolyásolni a politikát, és mit tehetnek a gazdasági, szociális, regionális és települési esélyegyenlőtlenségek csökkentéséért?

- A kulcsszó az összefogás. 2008 a civilek éve, és már vannak jó kezdeményezések. A múlt héten pedig létrejött az Összefogás Szociális Parlament, amelynek a Civil Jogász Bizottság is tagja, és bizottságunk javaslatára került be az esélyegyenlőség a napirendre tűzött témák közé. A széles körű összefogásra és épülő testületben 1,4 millió embert képviselnek a civil érdekvédő szervezetek és szakszervezetek. Összehangoljuk a különböző véleményeket, javaslatokat, akciókat. Szervezetten és határozottan akarunk fellépni azért, hogy érdemi párbeszédre és egyenrangú partnerségre késztessük a kormányzatot.

- A civilszervezetek is önálló hatalmi tényezővé kívánnak válni?

- A társadalmi és gazdasági élet, a média szereplőivel szövetségeseket keresünk, hogy az emberek érdekeit hatékonyan tudjuk képviselni. Például a Civil Jogász Bizottság társadalmi szerepvállalásához segítséget kért és kapott a Széles Gábor tulajdonában álló médiacsoporttól, a Magyar Hírlaptól és az Echo Tv-től. Meggyőződésem, hogy a civilszervezeteknek nagy szükségük van a gazdasági szféra és a média támogatására, hiszen a média a negyedik hatalmi ág. Emellett fontos, hogy a mérvadó politikai szereplők körében is találjunk támogatókat, szövetségeseket, hogy hatékonyan érvényesüljön a civil társadalom véleménye, amely az emberek akaratán nyugszik.