Patai András kifejtette, hogy a jövedéki adó egy fix összegből és egy százalékos adóból tevődik össze. A fix összeg a korábbi 7600 forintról 7800 forintra emelkedik, a százalékos adó pedig a korábbi 28 százalékról 28,2 százalékra nő.

Az ügyvezető elnök szerint az adóemelést a forgalmazók várhatóan a jövőben áthárítják a fogyasztókra, azonban arra a kérdésre, hogy az egyes márkák ára milyen mértékben emelkedik, nem tudott érdemi választ adni. A következő adóemelés szeptember elsején lesz, amikor a fix összeg 8050 forintra, a százalékos adó 28,3 százalékra, a jövedéki adó minimuma pedig 14 875 forintra emelkedik - magyarázta az elnök.

Az említett két jövedéki adóemeléssel, Magyarország várhatóan az év végéig teljesíti az Európai Unió minimális jövedéki adószint követelményét, azaz a cigaretta jövedéki adója eléri a kiskereskedelmi ár 57 százalékát, és 1000 szálanként a 64 eurót.

Patai András szerint nehéz megbecsülni, hogy a cigaretta fogyasztás milyen mértékben csökken az emelés hatására, azt azonban elmondta, hogy az utóbbi 17 évben, hasonlóan más, fejlett európai országokhoz, általában a cigaretta fogyasztás csökkenése volt tapasztalható Magyarországon. Amíg 1990-ben mintegy 26 milliárd szál cigaretta fogyott, tavaly a legális belföldi forgalomban 16,5 milliárd szálat vásároltak Magyarországon.

Tavaly a mintegy 430 milliárd forintos forgalomból az állam 325 milliárd forint bevételre tett szert jövedéki adó és áfa formájában. A szakember elmondta, hogy az új, magasabb adóval terhelt (drágább) cigaretták forgalomba hozatalát követően - egy ideig még a korábbi adóterhelésű cigaretták is megtalálhatók az üzletekben - így előfordulhat, hogy azonos márkájú termék egymástól eltérő áron kerül értékesésre, attól függően, hogy az adójegyet az adóemelés előtt vagy után helyezték fel a dobozra.