"Tizenkét évvel ezelőtt nyáron váratlanul eltűntek az algák a Balatonból. A Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai 2002-ben azt mondták, hogy ez azért következett be, mert elfogyott a táplálékul szolgáló foszfor a tóból, de ez korántsem igaz" - mondta érdeklődésünkre Czigler László biológus. Egy felmérésre hivatkozott, amely szerint foszforból csaknem tizenkétezer tonna pihen az iszapban, s ez száz évre elegendő készletet jelent az algáknak.

Czigler László elmondta, hogy a foszfor a Kis-Balatonból érkezik. A vízben élő apró lények döntően ezt fogyasztják, ám amikor mértéktelenül elszaporodnak, automatikus reakcióként mérgeket kezdenek termelni, hogy elpusztítsák konkurenseiket. Ezek az anyagok az emberi idegrendszerre és májműködésre is hatással lehetnek.

"Nem akarok senkit riogatni, de a valós veszélyre véleményem szerint illik felhívni az figyelmet" - mondta Czigler. Arról is beszélt, az algák által termelt mérgek bőrirritációt, hányást és hasmenést is előidézhetnek, s az emberi szervezetbe a bőrön, illetve úszás közben szájon át juthatnak be. Fordított összefüggés van a méreg és a klorofill mennyisége között, azaz amikor sok az alga, kevés a káros anyag.
A környezetvédelmi minisztérium honlapján elérhető adatok szerint tavaly július 23-án négy, 30-án huszonnyolc, augusztus 6-án pedig öt milligramm klorofill-a volt egy liter vízben. Az illetékesek vélhetően ezért halasztották el 28-ra az eredetileg július 19-re szervezett Balaton-átúszást.

"Butaság, amit Czigler László állít" - mondta lapunknak egy a Balatoni Limnológiai Intézetnél dolgozó, nevének elhallgatását kérő kutató. Azt viszont megerősítette, hogy bizonyos algafajok valóban képesek mérget termelni, de szerinte korántsem annyit, hogy az az emberre is veszélyt jelentsen.