A közvélemény-kutatás szerint a magyarok az európai átlaghoz hasonlóan egyre jobban aggódnak a környezetért, bár egyéni erőfeszítéseket egyelőre nem szívesen tesznek a védelme érdekében.
A "környezet" szóról a magyaroknak a zöldellő tájak és a természetvédelem jut elsősorban az eszükbe. A magyarok sokkal gyakrabban (25 százalék) említik ezeket, mint az átlag EU-polgár (13 százalék), és sokkal kevésbé asszociálnak a "környezet" szóról a globális éghajlatváltozásra vagy a városi légszennyzettségre, amelyek az EU átlagában a leggyakoribb asszociációk (19 illetve 22 százalék).

A magyarok - összhangban az európai átlaggal - az éghajlatváltozást (57 százalék) valamint a levegő (51 százalék) és a vizek szennyezettségét (49 százalék) tekintik a legfontosabb környezeti problémáknak. Ugyanakkor a lég- és vízszennyezés határozottan jobban aggasztja a magyar lakosságot az európai átlagnál (40 ill. 42 százalék). Ugyanez mondható el hulladék növekvő mennyiségével és a mezőgazdasági szennyezésekkel kapcsolatban, miközben a biodiverzitás csökkenése és a fogyasztási szokások hatása kevésbé aggasztja a magyarokat az EU átlagánál.

10 magyarból 7 akkor is hajlandó környezetbarát termékeket vásárolni, ha azok drágábbak. Ez az arány valamivel elmarad az EU-átlagtól (75 százalék). Egész Európában megfigyelhető, hogy ez a hajlandóság a képzettséggel együtt nő, de Magyarországon az európai átlagnál is nagyobb a különbség. Hasonlóan a többi EU-tagállam lakosságához a magyarok háromnegyede is úgy érzi, hogy a környezeti problémák hatással vannak a mindennapi életükre.

Az elmúlt hónapban a magyarok is - csakúgy mint más európai országok polgárai - a szelektált hulladékgyűjtésre és az energiafogyasztásuk visszafogására voltak a leginkább hajlandók a környezet védelme érdekében (igaz, a magyarok az átlagnál kisebb arányban). A környezetért tett áldozatok sorában Magyarországon a környezetkímélő közlekedési módok választása került a harmadik helyre - míg az európai átlag harmadikként a vízfogyasztás visszafogását választotta.

A magyarok az európai átlagnál gyakrabban gondolják, hogy gazdasági és társadalmi tényezőknek valamint a környezet állapotának közvetlen hatásuk van a mindennapi életükre. Ugyanakkor az európai átlaggal ellentétben a magyarok úgy érzik, a társadalmi hatások közvetlenebb hatást gyakorolnak, mint a környezetiek.

Mit lehet tenni a környezetvédelem érdekében?

Szinte a teljes magyar lakosság (95 százalék) úgy gondolja, hogy európai szintű jogszabályok szükségesek a környezet védelméhez. Ez jóval nagyobb arány, mint a többi EU-tagállamban (82 százalék).

Arra a kérdésre viszont, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos döntéseket a nemzeti kormányoknak önállóan vagy az EU-val közösen kellene meghozniuk, már csak kétharmaduk választotta az utóbbi lehetőséget - ez valamivel kisebb arány mint az EU-átlag.

A környezeti gondok megoldásának leghatékonyabb eszközei a magyarok szerint a magas bírságok és a jogszabályok szigorítása. Az átlag EU-polgár szintén hisz a bírságok visszatartó erejében, viszont a jogszabályok szigorításánál jobban bízik például a jobb tájékoztatásban, az adókedvezményekkel történő ösztönzésben vagy a meglévő szabályok szigorúbb betartatásában.

A magyarok válaszai a leginkább a tekintetben tértek el az európai átlagtól, hogy mennyire érzik magukat jól tájékozottnak a környezeti kérdésekben.

Hazánkfiainak 58 százaléka inkább alulinformáltnak tartja magát, míg az európaiak 55 százaléka a jól tájékozottak közé sorolja magát.

A magyarok - a többi európai polgárral összhangban - a környezetvédő szervezeteket, a tudósokat és a tévét tekintik a legmegbízhatóbb információforrásoknak környezetei ügyekben. Ugyanakkor a magyar lakosság e tekintetben az európai átlagnál sokkal jobban bízik a felsoroltak közül a televízióban, illetve a nemzetközi szervezetekben és az Európai Unióban.