A szervezet mérései azonban azt mutatják, hogy a létesítményből kerül a folyóba a cserzésnél használt vegyi anyag 80 százaléka.

A Greenpeace pénteken közzétett nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy február közepén végzett szennyvíz-elemzése a naftalin-1,5-diszulfonát igen magas mennyiségét jelezte a bőrgyárnál. A szervezet akkor felszólította a wollsdorfi bőrgyár vezetését, hogy három héten belül dolgozzon ki tervet a szennyező anyag használatának csökkentésére. - Felvilágosítást azonban mindmáig nem kaptunk - közölte a Greenpeace vegyi szakértője, Herwig Schuster. A wolfsdorfi gyár viselkedését szembeállította a Boxmark cég feldbachi (Burgenland) bőrüzemének eljárásával. A Rába-habzásért ugyancsak felelőssé tett létesítmény rövid időn belül 90 százalékkal fogta vissza naftalin-1,5-diszulfonát-kibocsátását.

A szervezet szerint a szóban forgó vegyi anyag azért különösen veszélyes, mert biológiai úton nem bomlik le, hanem "beépül" a környezetbe. Ez az oka annak, hogy szerepel az Európai Unió vízvédelmi irányvonalának keretében kiadott veszélyességi listán, ami azt jelenti, hogy megfelelő intézkedésekkel ki kell küszöbölni a szennyvízbe jutását.

A Greenpeace szakértője felhívta a figyelmet arra is, hogy a wollsdorfi bőrgyár igazgatósága bizonyosan összekeverte a mértékegységet, amikor azt állította, hogy az üzem csupán 0,8 százalékban felelős a Rábában található naftalin-1,5-diszulfonát-szennyezésért. A valóság ellenben az, hogy a létesítményből származik a folyóba eresztett vegyi anyag 80 százaléka - áll a közleményben.

A szervezet megemlítette azt is, hogy hatósági mérések alapján a többi szennyvíz-összetevő tekintetében - egy anyag kivételével - a gyár kibocsátása összességében ugyan a hivatalosan megengedett határértékéken belül mozog, de viszonylag magas szinten. Ezért sürgette az üzemet, hogy szigorúbban tartsa be az előírásokat.

A Greenpace január végén arra a következtetésre jutott, hogy a Rába akkori, újabb habzását a wollsdorfi bőrgyárból származó szennyezés okozhatja.