Bolygónk megmentését az európaiak 96 százalék-a fontos feladatnak tartja, ám csak kevesen készek arra, hogy szokásaik megváltoztatásával személyesen is tegyenek érte, derül ki az európaiak környezetvédelemmel kapcsolatos magatartásáról szóló legutóbbi felmérésből.

Bár a legtöbben felismerjük, hogy a környezet védelme mindnyájunk közös ügye, egyéni fogyasztási szokásainkat - például azt, hogy akkor is autóba ülünk, amikor nem kéne, vagy környezetszennyező termékeket vásárolunk - ritkán érezzük a probléma egyik forrásának. A jó szándék tehát megvan, csak a tettek hiányoznak. Úgy tűnik, a kezdeményezést inkább átengedjük a politikusoknak.

A felmérésből kiderült, az európaiak kétharmada véli helyesnek, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések európai szinten szülessenek, és 82 százalék?a látja úgy, hogy az uniós jogszabályokra igenis szükség van. Az üzenet egyértelmű: a "zöld" magatartásnak ne csak a lehetőségét teremtsük meg, hanem tegyük azt követelménnyé.

Életvitelünk környezetre gyakorolt káros hatását ugyanakkor valamennyien jó néhány módon csökkenthetjük.Ebben az EU is segít minket: több olyan weboldalt állított össze, ahol ötleteket kaphatunk arra, hogyan változtathatunk a leginkább környezetszennyező szokásainkon.

Az uniós felmérésből az is kiderült, hogy a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tájékozottság mértéke jelentősen eltér az egyes országokban. A legtöbb információval a kontinens nyugati és északi részén élők rendelkeznek, míg azok, akik legkevésbé érzik magukat jól informáltnak, Dél-Európában és az új tagországokban élnek.