Magyarországon a zöldáram hálózati betáplálásáért fizetett ellentételezés kedvezőtlen irányban tér el a többi európai uniós ország gyakorlatától, amely jelentős kihatással van a megújuló energiaforrásokra alapozott energiatermelés elterjedésére és a megújulók részarányának növekedésére.

Támogató szabályozás nélkül nem zárható ki, hogy Magyarország az Európai Uniónak ígért, a megújuló energia 13 százalékos részesedésére vonatkozó vállalását sem fogja 2020-ig megfelelően teljesíteni.

Dr. Kovács Attila, az első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója szerint a biogázból megtermelt elektromos áram átvételi árait illetően Magyarországon mintegy kilenc-tíz eurócent (26,46 forint) jár egy biogázból megtermelt zöld kilowattóráért, míg Horvátországban ezzel szemben 16 eurócentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent körül jár ugyanez.

Szélenergiából betáplált áram esetén a magyar átvételi ár szintén 26,46 forint. Magyarország az EU-ban az egy főre eső biogáztermelést illetően jelenleg az utolsó helyen áll, míg Németországban háromezer-nyolcszáz biogázüzem működik. A magyar elmaradás indokolatlan, mert a belföldi lehetőségek kiemelkedőek. Hangsúlyozta, hogy a biogáztermelés szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a szabályozási környezet a jelenleginél kiszámíthatóbb legyen.

Stelczer Balázs, a kulcsi szélerőművet üzemeltető Emszet Első Magyar Szélerő- mű Kft. ügyvezetője szerint mindemellett hangsúlyos különbséget jelent az a januártól érvényes hatósági előírás, amely másfél hónapra várja el előre - negyedóránkénti bontásban - az egyes részidőszakokban termelt áram betáplálásának ütemtervét, mind a szélenergiából, mind pedig a biogázból termelt villamos energia esetén.

Ellenkező esetben a betáplálást illető (időjárási vagy egyéb tényező miatti) eltérés öt forint kilowattóránkénti büntetést von maga után. Erre máshol nem látni példát. Így a jelenleg hatályos szabályozás a banki finanszírozási hátteret is bizonytalanná teszi, gátolva a szélerőművek megtérülését, fenntarthatóságát és elterjedését.

A Magyar Szélenergia Társaság képviselői ezért jogi lépéseket is kezdeményeztek a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatára. Varga István, a Renexpo 2008 szervezője szerint az adminisztratív szabályozói akadályok elhárulása mellett döntéshozói és lakossági-vállalkozói szemléletváltásra is szükség van - amelyre várakozása szerint a megújuló energiák közép- és délkelet- európai seregszemléjét jelentő, Renexpo 2008 Budapest jelentős hatással lesz.

A biogáz hazai potenciálja kiaknázásának egyik első hazai képviselője a Pálhalmai Agrospeciál Kft. Az országban a negyedik biogáz-létesítményként elindított pálhalmai biogázüzem a tavaly decemberi üzemindítás óta, három hónapja termel eredményesen.

A létesítmény a Pálhalmai Agrospeciál Kft. beruházásában készült el mintegy 2,5 milliárd forintból, amelynek beruházása során kétszázmillió forint saját tőkét, 1,05 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást és 1,3 milliárd hitelt használt fel.

Az üzem a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésen kívül a növénytermesztés és terménykereskedelem mellett most már biogáz előállításával is foglalkozik. Az átadott gáztelep teljes kapacitáson mintegy százezer tonna biomasszát dolgoz fel, melynek 60 százaléka saját forrású, a fennmaradó rész pedig regionálisan gyűjtött mezőgazdasági és élelmiszer alapú hulladék.

Ezen felül még pár ezer tonna tartalékkapacitással rendelkezik. Az 1,7 megawatt teljesítményű üzem évente mintegy hatmillió köbméter biogázt állít elő, amiből 12 688 gigawatt áramot képesek kinyerni.

Szárszó Tibor, a Pálhalmai Agrospeciál Kft. biogázüzemének környezetgazdálkodási osztályvezetője szerint az így megtermelt áram körülbelül öt-hatezer háztartás villamosenergia-ellátásához elegendő, miközben az előállított és hasznosított biogáz mennyisége évről évre töretlenül növekszik.

A pálhalmai biogázüzem éves szinten jelenleg körülbelül 35 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet. Ide tartozik, hogy az előkészületek során államközi szén-dioxid-kereskedelmi szerződést kötött a Pálhalmai Agrospeciál Kft. az osztrák állammal, amely máig is az egyetlen olyan hazai emissziókereskedelmi szerződés, amelyet mezőgazdasági vállalat kötött államközi megállapodás alapján.

A szerződés szerint 2008 és 2012 között az osztrák államtól százmillió forint nagyságrendű bevétel várható, amely folyamatos bázison segíti a beruházás megtérülését.