- Mi indította önöket arra, hogy népszavazást kezdeményezzenek?

Albert Zsolt: Már 2006-ban láttuk, hogy nem jól indul az egészségügyi reform. Nem tetszett nekünk az a dolgozat, amelyet ismert közgazdászok készítettek a szaktárca felkérésére. Abban már szó volt a társadalombiztosítás privatizálásáról, a több-biztosítós rendszer bevezetéséről. Úgy gondoltuk, ezt nem ismerik az emberek, és mi sem szerettük volna, ha a terv megvalósul. Más lehetőséget nem láttunk, beadtuk a népszavazási kezdeményezésünket.

- Az Országos Választási Bizottság (OVB), majd az Alkotmánybíróság határozataiban kezdeményezőként így jelölték meg önöket: A. Zs. és A. Zs.-né. Azóta megismerte önöket a nyilvánosság. Mennyiben változott meg az életük?

Albert Zsolt: Időnként újságírókat fogadunk, tévéstúdiókba járunk és sajtótájékoztatókon veszünk részt. Ezt leszámítva, nem sok változás történt a mindennapjainkban. Sem a szimpátia, sem az ellen megnyilvánulásaival nem találkozunk. Politikai tevékenységet továbbra sem fejtünk ki. Pártnak nem vagyunk tagjai, sőt kértük a pártokat, hogy ne avatkozzanak az ügyünkbe.

- A kormány sem kereste meg önöket?

Albert Zsoltné: Azt követően, hogy 250 ezer aláírás összegyűlt, januárban levelet kaptunk Horváth Ágnes egészségügyi minisztertől. Arra kért bennünket, hogy vonjuk vissza a kezdeményezésünket. Ezt nem tettük meg. Más megkeresés nem érkezett a kormányzattól.

- A szakmájuknak van köze a társadalombiztosításhoz?

Albert Zsolt: Én köztisztviselő vagyok, a feleségem pedig társadalombiztosítási szakelőadó. Mindemellett egyszerű állampolgárként kezdeményeztük referendumot.
Albert Zsoltné: A Terápia. címet viselő tanulmány keltette fel az érdeklődésünket, Bauer Tamás, Csillag István, Mihályi Péter és Bokros Lajos közös munkája.
Albert Zsolt: Ebből a több mint 80 oldalas tanulmányból kiderült, milyen irányba haladnak majd a dolgok. Az Egészségügyi Minisztérium segítségével merre kívánja a koalíciót tolni az SZDSZ. Mi viszont úgy képzeltük, ha a társadalombiztosítási rendszer nem működik jól, akkor azt meg kell javítani, meg kell reformálni, és nem kell tönkretenni.

- A parlament decemberben, majd a köztársasági elnök politikai vétója után, februárban megszavazta az Új társad lombiztosítási törvényt. Sokan vitatják, hogy az önök népszavazási kérdése ezt a jogszabályt támadná.

Albert Zsoltné: A népszavazási kérdésünk azt hivatott megakadályozni, hogy megtörténjen a társadalombiztosítási rendszer magánosítása, és üzleti alapon működő társaságok kezébe kerüljenek az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntések. A februárban elfogadott jogszabály szerint részvénytársaságok alakulnának, és az állampolgárok velük szerződnének. A pénztárnak nevezett gazdasági társaságok feladata az volna, hogy megszervezzék, majd ellenőrizzék betegek egészségügyi ellátását. Ez tipikus biztosítási tevékenység akkor is, ha törvényen alapul. Az üzleti jellegen az sem változtatna, ha a pénztárként működő cégekből kihagynák a magántőkét. A mi népszavazási kérdésünk pontosan erről kéri a nép véleményét.

- Önök több kérdést is benyújtottak, aláírásgyűjtés azonban csak ehhez az egy kérdéshez történt. A többi tárgytalanná vált?

Albert Zsolt: Tavaly márciusban három kérdést fogalmaztunk meg. Kettőt az OVB rögtön elutasított, ez a harmadik viszont jelenleg is aktuális. Olyannyira, hogy a legutóbbi tudósítások szerint az MSZP mértékadó politikusai is úgy látják: a népszavazás semmissé teheti az úgynevezett pénztártörvényt. Az más kérdés, hogy aki ellenérdekelt, az mindig is vitatni fogja, hogy a kérdésünk a törvény lényegi eleit érinti. A referendumot elbuknák, jobb lenne tehát, ha most hatályon kívül helyeznék a jogszabályt. Csak ismételni tudom: a törvény üzleti alapú több-biztosítós modellt vezet be. Úgy fogalmaz ugyanis, hogy a pénztár biztosítási szolgáltatásokat nyújtó zártkörű részvénytársaság. A pénztártag pedig a biztosítási szolgáltatásokat igénybe vevő személy. A pénztár tehát biztosítótársaság, a beteg pedig az ügyfele. Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, meg akarják szüntetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (OEP). Amíg ugyanis az OEP létezik, az Alkotmánybíróság nem nézné jó szemmel az ellátások körének drasztikus szűkítését. Mihelyt a részvénytársaságok ügyfeleivé válunk, kijelenthetik: megszűnik, vagy csök ken az állam felelőssége. Magánjogi alapon viszont mérsékelhetők az ellátások.

— Mikor nyújtják be az aláírásgyűjtő íveket az OVB-hez?

Albert Zsolt: A határidő április 12-én ár le. Tehát csütörtökön vagy pénteken keressük fel az OVB-t. Az aláírásgyűjtést végző civil szervezetek feltételei ugyanis nem teljesültek. A szervezetek a törvény visszavonását kérték és garanciát is igényeltek a kormánytól. Öt éven belül nem fogadnak el hasonló jogszabályt.

- Reálisnak látják azt a feltételt, hogy a kormány adjon garanciát: öt évig nem változtat a szolidaritáson alapuló biztosításon? A kormány egyrészt szétesőben van, másfelől a törvényhozás a parlament feladata. Ráadásul összegyűlt félmillió aláírás. Lehet, hogy a civilek a háttérben tárgyalásokat folytatnak?

Albert Zsolt: Nincs erről tudomásunk. Tavaly decemberben megállapodást kötöttünk a Liga Szakszervezetekkel: kizárólag ők szervezik és koordinálják az aláírásgyűjtést. Ez nem jelenti azt, hogy a civil szervezetek lennének a kezdeményezők. A kérdést mi nyújtottuk be az OVB-hez. Az aláírások hitelesítését is mi kérhetjük. Mivel a civil szervezetek áldozatos munkája nyomán sok aláírás gyűlt össze, az iratokat közösen juttatjuk el a választási bizottsághoz. Ez ugyanis egyeztetést, szervezést igényel. Gyakorlott demokráciákban egyébként a parlamenti többséget adó pártelnök-miniszterelnök szava elfogadható garanciaként. Nálunk azonban, a jelenlegi viszonyok közt ennek nincs realitása. Emellett beszéltem egy jogásszal, aki azt mondta, bár a feleségemmel mi ketten vagyunk a kezdeményezők, ötszázezer aláírás birtokában a folyamatot már mi sem állíthatnánk le. Aláírásukat ugyanis csak az aláírók vonhatnák vissza.

- A több mint negyven civil szervezet megakadályozhatná az aláírások benyújtását?

Albert Zsolt: Csak akkor akadályozhatnák meg, ha egyhangúlag úgy döntenének, nem szeretnék a népszavazást. Fizikailag tehát elvben megakadályozhatnák az aláírások benyújtását, de ez nem lenne jogszerű. Vállalniuk kellene érte a felelősséget.
Albert Zsoltné: Készen állunk arra, hogy a civil szervezetekkel közösen csütörtökön vagy pénteken átadjuk a választási bizottságnak az aláírásgyűjtő íveket.

- Onnantól a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Az előírt kétszázezer aláírásnál jóval több lesz hiteles.

Albert Zsolt: Változatlanul az a véleményünk, nem fogadhatók el az SZDSZ nézetei. Ha tehát valami nem jól működik, nem lehet az a jelszó: eladni, felszámolni, becsukni.
Albert Zsoltné: Nem hagyatkozhatunk az öngondoskodásra, mert ehhez hiányzik az önerő. A jelenlegi rendszert kell korrigálni, javítani. Ez mindössze politikai szándék kérdése. Svájcban például a kormány kezdeményezésére hamarosan népszavazás lesz arról, hogy visszatérjenek-e az egybiztosítós rendszerre.
Albert Zsolt: A több-biztosítós üzleti rendszeren a pénztárak állami tulajdona sem változtatna. Mihelyt lecsillapodnának a kedélyek, eladnák az állami tulajdonrészt. Magánosítanák a társadalombiztosítást. Ezért gondoljuk azt, hogy pontot kell tenni az ügy végére. S a népszavazással gátat kell vetni ennek a törekvésnek.
Albert Zsoltné: Korábban Horváth Ágnes és a Terápia című tanulmány is azt mondta, átmeneti év lenne az idei. Utána a privatizáció következne. Jelenleg is ez a helyzet. Az MSZP a februári törvényt szeretné módosítani, ugyanakkor egyetlen párt sem támogatja.

- Önök részt vesznek a kampányban?

Albert Zsolt: Véleményünket elmondjuk, ha kell, de szerintünk a kampány inkább a civil szervezetekre vár. Az aláírásgyűjtők komoly presztízst szereztek, bebizonyították, hogy van erejük. Valószínűleg a referendumra is el tudják vinni a választókat. Az a szavazófülkében fog eldőlni, kit támogat a nép, és hitelt ad-e a kormány ígéreteinek.