A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán és csütörtökön Budapesten tanácskozik az ENSZ Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), amelynek egyik fő témája az éghajlatváltozásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy rámutatott: a világszervezet millenniumi célkitűzései alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz, ám az ügy "nagyon rosszul áll". Mint kifejtette, a víz az elsődleges közeg, amelyen keresztül az éghajlat befolyásolja a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet, ezen hatások különösen erőteljesen a szegény közösségekben érvényesülnek. "Sok szó esik úgynevezett vízhiányos állapotról, és a gondok súlyosbodásáról. Az igények ugyanis folyamatosan nőnek, a készletek pedig a népességgyarapodás "éghajlatátrendező" hatására csökkennek" - mutatott rá. A probléma főleg a fejlődő világot sújtja, ahol ezek a hatások erőteljesebben érvényesülnek, de természetesen Magyarországon is érezteti hatását.

"A Kárpát-medencében, és így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Kevesebb vízzel rendelkezünk majd, ám ez úgy következik be, hogy télen a csapadék mennyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb. Növekednek a szélsőségek" - mondta Somlyódy László.

Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Növekszik az aszályok gyakorisága és súlyossága is. Különösen komolyak lehetnek a gondok olyan területeken, ahol ma is jellemző az aszály előfordulása, így a Duna-Tisza-közén, vagy az Alföldön. Annak következtében, hogy összességében kevesebb lesz a csapadék, kevesebb víz jut a talajba, csökken a nedvességtartalma.