Az EU meghiúsult alkotmánytervezetét felváltó reformszerződésre a két kormánypárt, a szociáldemokrata (SPÖ) és a néppárt (ÖVP) tagjai mellett a Zöldek szavaztak, az ellenzéki szabadságpárt (FPÖ) és a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) képviselői nemmel voksoltak.

A név szerinti szavazást, amelynek kimenetele előre megjósolható volt, bekiabálásokkal tarkított és indulatoktól fűtött, a televízióban egyenes adásban közvetített vita előzte meg. A kormánypártok vezérszónokai - miként az utóbbi hetekben több alkalommal is - egyfelől azzal érveltek, hogy szükség van a reformszerződésre, mert azáltal, hogy megújult politikai akarattal ötvözve megteremti a 27 tagúra bővült unió korszerű, az idők szavához igazított működési kereteit, biztosítja a közösség cselekvőképességét, és a lerakja a további bővítés alapjait. Másfelől felhívták a figyelmet arra, hogy ha létezik ország, amely gazdaságilag és politikailag egyaránt hasznot - méghozzá tetemes hasznot - húzott az Európai Unióból, akkor az Ausztria. "Az egyesített Európa szívébe kerültünk, élvezhetjük a biztonság és a szabadság övezetének minden előnyét. Mi ez, ha nem sikertörténet?" - hangoztatta egyebek között Alfred Gusenbauer kancellár.

A Zöldek kritikus hozzáállással ugyan, de szintén a reformszerződés mellett voltak. Ők leginkább Ausztria semlegességének megőrzését féltik a szerződésben előirányzott biztonsági-katonai együttműködéstől: a jövő útját egy olyan közös európai biztonsági rendszer létrehozásában látják, amelyhez az alpesi ország népszavazás útján csatlakozhatna.

Az idegenellenes, populista platformon álló FPÖ és a belőle kivált BZÖ megszületése óta kifogásolják az "unió diktátumát" szentesítő szerződést, mert véleményük szerint a benne foglalt rendelkezések sértik Ausztria szuverenitását. Az előbbi alkotmányellenesnek minősítette, hogy nem írtak ki referendumot a jóváhagyásáról. Az utóbbi szerint pedig "hazaárulást" követtek el azok, akik igennel szavaztak rá.

Az utóbbi napokban több tucat, a politikai színtér jobb- és baloldalát egyaránt lefedő csoport szervezett tüntetéseket a szerződés ellen. A tiltakozó megmozdulásokon és nagygyűléseken, amelyeken időnként neonácik is felbukkantak, zömmel néhány ezren vettek részt. A Mentsétek meg Ausztriát! polgári kezdeményezés a parlamenti vita előestéjén azt állította, hogy több mint százezer aláírást gyűjtött össze referendum-követelésének alátámasztására.

A közelmúltban készült közvélemény-felmérések szerint az EU-val szemben táplált fenntartásaikról közismert osztrákok közel hatvan százaléka helyesnek tartotta volna, ha népszavazáson mondják ki a végső szót a Lisszaboni Szerződésről. Kételyeik dacára azonban legalább ugyanannyian ellenzik, hogy hátat fordítsanak az EU-nak.

Ausztriával együtt már nyolc uniós tagállam ratifikálta a reformszerződést, köztük elsőként Magyarország.