A tudós elmondta, hogy a parlament által nemrég egyhangúlag megszavazott, 2025-ig feladatokat felvázoló dokumentum alapján a mindenkori kormányoknak intézkedéssorozatokat kell indítaniuk két éves éghajlatváltozási programok keretében. Az első két éves programot mielőbb össze kell állítani, hogy az ország üvegházhatású gázkibocsátása csökkenhessen, illetve a globális felmelegedés már elkerülhetetlen hatásaira fel lehessen készülni - közölte Láng István.

Jelezte, hogy a kormányt a programok kialakításában két testület segíti majd, ám ezek még nem álltak fel. Az éghajlatvédelmi bizottságban tudósok, zöld szervezetek, érdekképviseletek, és egyéb szakértők vesznek részt, az éghajlatvédelmi munkacsoportban pedig különböző minisztériumok delegálnak tagokat.

A professzor kitért arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külön is hozzá kíván járulni a sikeres klímavédelem megvalósításához, épp ezért egy új kutatási projektet tervez. Az MTA a Vahava (változás-hatás-válaszadás) fantázianéven futó, korábbi kutatásához hasonlóan most Klímaváltozás és biztonság címen kíván indítani újabb programot, mégpedig újra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium együttműködésével.

Láng István rámutatott, hogy a kutatás a változó éghajlat szociális hatásaival és az előre nem látott vészhelyzetek kezelésével kíván elsősorban foglalkozni. Kifejtette, hogy a klímával együtt a társadalom is változik. Az elmúlt 100-150 évben nőtt a várható élettartam, az emberek jelentős része városba költözött, nőtt az energia- és vízigény. Ezek mind új kihívások elé állítják a döntéshozókat.

A konferenciát a Közép-Európai Egyetem (CEU) szervezte abból az alkalomból, hogy a héten Budapesten ülésezik a Nobel-békedíjas Klímaváltozási Kormányközi Testület (IPCC).