Nem az éghajlatvédelem-ellenes energiapolitikára
	A Magyar Természetvédők Szövetsége határozottan kéri az Országgyűlést, hogy a hétfői zárószavazáson ne fogadja el az energiapolitikai koncepciót a jelenlegi állapot szerint, mivel az ellentétben áll a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával.
Létrehozva: 2008. április 12., 13:25 | Utoljára frissítve: 2008. április 12., 14:07

Az Országgyűlés néhány hete egyhangúan fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). A NÉS célul tűzi ki az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Ez a stratégia felvázolja azokat a szakmapolitikai elveket, amelyekkel ezek a csökkentések elérhetőek, közte az energiapolitika elveit.

A NÉS-sel párhuzamosan a kormány benyújtotta a Parlamentnek a 2007-2020-as energiapolitikáról szóló koncepciót. A koncepcióhoz benyújtott módosító szavazatokról e hét hétfőjén döntött az országgyűlés. A képviselők többsége által elfogadott módosítók olyan energiapolitikát rajzolnak ki, amely szöges ellentétben áll a NÉS egyhangúan elfogadott céljaival. Ezzel szemben a Parlament nem fogadta el azokat a kormánypárti és ellenzéki egyéni módosítókat, amelyek az éghajlatváltozási stratégiával és a környezeti célokkal való összhangot akarták megteremteni.

Az energiapolitikának az energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások arányának növelésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez. Mivel Magyarország a fosszilis energiahordozók több, mint kétharmadát külföldön szerzi be, így a gazdaság, társadalom kiszolgáltatottsága is csökken, ha kevesebb fosszilis energiahordozót használunk fel. Az ország versenyképességét nem lehet az olcsó energiaárakon keresztül biztosítani, mert nem mi, hanem a világpiac határozza meg az árak alakulását. A megújuló energiaforrások használatának növelésén keresztül megszabadíthatjuk a társadalmat az állandóan növekvő gáz és olajáraktól, s az éghajlat-változási stratégiával összhangban, csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását is - sorolja fel a legfontosabb célokat Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója, a természetvédők szakértője. Ezek a célok az éghajlatváltozási stratégiában szerepelnek, ellenben kimaradnak a kirajzolódó energiapolitikából - teszi hozzá a szakértő.

A természetvédők levelet írtak a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, amelyben az ellentmondásra felhívták a figyelmet. Határozottan kérik a frakciókat, hogy a jelenlegi változatban ne fogadják el az energiapolitikai koncepciót, csak azután, ha az éghajlatváltozási stratégiával koherens szöveg jön létre. Emellett aggályosnak tartják, hogy a koncepció kiáll egy új atomerőmű fejlesztése mellett, úgy, hogy nincs Magyarországnak társadalmilag elfogadott, átfogó energiapolitikai stratégiája, amely az ilyen fejlesztés szükségességét megalapozná.

Nem szolgálja a magyar emberek érdekeit, ha az országgyűlés olyan energiapolitikát fogad el, amely nincs tekintettel a környezeti és társadalmi realitásokra, és a jövő gazdaságát a fosszilis energiák növelésével akarja fejleszteni. Elvárható az ország választott képviselőitől, hogy ne egy szűk gazdasági csoport, hanem a társadalom hosszú távú érdekeit tartsa szem előtt. Képmutatás lenne, hogy miközben Budapesten ülésezik az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete), a magyar parlament sutba dobja az egyhangúan elfogadott klímastratégiát - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

***

Magyar Természetvédők Szövetsége javaslatai az energia- és éghajlatváltozási politika közötti koherencia megteremtésére

Módosító javaslatok a H14858/1/29. számú EGYSÉGES JAVASLAT-hoz.

1) Az egységes javaslat 2. és 3. pontja helyére a következő lép:

2. Az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Ebből a célból elő kell segíteni a megújuló energiaforrások részarányának növelését, a behozatal szállítás és forrás szerinti diverzifikálását, az energiahordozó-szerkezetnek és a biztonsági készleteknek az ellátás biztonsága szempontjából optimális kialakítását.

3. Az energiapolitikának az energiaforrások fenntartható használatát figyelembe vevő természeti erőforrás árazás révén - az adó- és állami támogatási politika eszközeivel - hozzá kell járulnia a termelés és fogyasztás energiaintenzitásának csökkenéséhez, Magyarország gazdasági versenyképességének növeléséhez.

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja: "Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon." ("NÉS Összefoglaló").

"Alapvetően csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását, az energia-biztonság szempontjait szem előtt tartva energiahordozó-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban." (A NÉS 3.3.1 pontja).

"A probléma és a stratégiai célok integrált kezeléseként a fiskális politika klímavédelmi és környezeti szempontú felülvizsgálata, és átalakítása (pl. káros támogatások felszámolása, adórendszer átalakítása) szükséges." (NÉS 3.3.1 fejezete) Ennek fényében szükséges az energiapolitikát összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.

2) Az egységes javaslat 4. pontja helyére a következő lép:

4. Az energiapolitikának az energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások arányának - Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló - növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez.

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja: "Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon." ("NÉS Összefoglaló"). Ennek fényében szükséges az energiapolitikát összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.

3) Az egységes javaslat 5. pontja helyére a következő lép:

5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot, ennek keretében az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentését össze kell hangolni a fosszilis energiahordozók felhasználásának ütemezett csökkentésével, miközben figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra, különösen az energiaágazatra gyakorolt ellátásbiztonsági gazdasági és versenyképességi hatásait.

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja: "Alapvetően csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását, az energia-biztonság szempontjait szem előtt tartva energiahordozó-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban." (A NÉS 3.3.1 pontja). Ennek fényében szükséges az energiapolitikát összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.

4) Az egységes javaslat 6. pontja helyére a következő lép:

6. A magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során biztosítani kell annak az energiapolitikával való összhangját, így különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények és károsanyag-kibocsátások csökkentésének szükségességét, különösen a fajlagos üzemanyag-fogyasztás mérséklésének lehetőségeit.

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja:
"Magyarországon a közlekedési ágazat részesedése a végső energiafogyasztásból 21 százalékos, ami az egyik legjelentősebb összetevője a magyar energiafelhasználásnak." (NÉS 3.1.3 pont)
"Alapvetően csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását, az energia-biztonság szempontjait szem előtt tartva energiahordozó-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban." (NÉS 3.3.1 pontja). Ennek fényében szükséges az energiapolitikát összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.

5) Az egységes javaslat 12. pontja egy új b) ponttal kerül kiegészítésre:

b.) a fenntartható fejlődés, az éghajlatpolitikai célkitűzések, valamint az ellátásbiztonság, a versenyképesség növelése érdekében, az Európai Unió célkitűzéseivel összhangban, a meglévő szabályozó eszközök átalakításával biztosítsa az energiaforrások fenntartható használatát oly módon, hogy a termelés és a fogyasztás egészében csökkenjen az energia felhasználás.

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja: "Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon." ("NÉS Összefoglaló"). Ennek fényében az energiapolitikán belül a kormány feladatait is szükséges összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.

6) Az egységes javaslat 12. pontja i) pontja helyére a következő kerül:

i) a földgáz importfüggőség mérséklése érdekében szabályozási eszközökkel segítse elő a hazai megújuló energiahordozók fenntartható használatához szükséges kapacitások kialakítását - úgy, hogy az elméleti potenciálnak megfelelően válassza meg a megújuló erőforrásokat és a technikai potenciált kutatás-fejlesztésen keresztül igazítsa hozzá az elméleti potenciálhoz -, és készítsen döntéselőkészítő anyagot a hazánkon keresztül vezető nagykapacitású földgázszállító vezetékek környezeti, gazdasági hatásairól, illetve megvalósíthatóságáról, amely feltárja a várható költségeket és bemutatja a remélt hasznokat;

Indoklás:
Az Országgyűlés által egyhangúlag elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kimondja: "Alapvetően csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását, az energia-biztonság szempontjait szem előtt tartva energiahordozó-struktúraváltást kell elérni a hazai energetikai iparban." (A NÉS 3.3.1 pontja). Ennek fényében az energiapolitikán belül a kormány feladatait is szükséges összhangba hozni a már elfogadott stratégiával.