Nem vagyunk még elég okosak. Ha azt mondom, ne vegyél (nagy) autót, ne pazarold az energiát, a válasz: szabad ember vagyok, demokráciában élek, azt csinálok, amit akarok. Ez a felfogás már nem elfogadható. A probléma politikai, a kormányoknak vissza kell fogniuk e tekintetben a túlzott mértékű szabadelvűséget, állami szabályozással kell élniük. Ugyanakkor kollektív ellenőrzés az energiaforrások felett (ahhoz hasonló, amilyen az uránkereskedelmet szabályozza) nem valósítható meg.


Magyarországnak érdemes befektetnie a vezetékekbe. A Déli áramlat vezeték (amelyről nemrég írtak alá magyar-orosz megállapodást) diverzifikáló hatású, nő az ellátás biztonsága, minden részvevő pótlólagos biztosítékot kap. Ami a műszaki megbízhatóságot illeti, az ugyancsak a Fekete-tenger legmélyebb részein húzódó Kék áramlat öt éve működik, s eddig nem volt vele probléma. Az építő olaszok, az Eni-Saipem cég műszaki emberei értik a dolgukat.


Ukrajna. A politikai frakciók vetélkedése arra készteti a külföldet, kerülje el ezt az országot. Minél rosszabb az ukrajnai belső helyzet, Oroszországnak annál könnyebb megépítenie az elkerülő vezetékeket észak és dél felől. Ukrajnát teljesen kikapcsolni nem reális, de a következő tíz év során jelentősen csökkenteni lehet tranzitországszerepét.

Oroszország. Nem kéne tovább növelni a súlyát Európa ellátásában. Alternatív források bevonására van szükség Közel-Keletről, Közép-Ázsiából és Észak Afrikából. Ott Líbia nagyon ígéretes, de ők ma már nem tenger alatti vezetékeket akarnak (amelyek bizonyos mértékben egy piachoz kötik őket), hanem a mindenhová hajón elszállítható, cseppfolyósított földgázt (LNG). A gond csak az, hogy mindegyik felsorolt földrajzi terület problematikus.


Gázár - túl magas. A hetvenes évektől kötik össze a gáz- és az olajárat (valamelyest a két energiahordozó energiatartalmát összevetve). Ám a gázt lehet helyettesíteni, az olajat nem. A klímaváltozás legnagyobb előidézőivé a két ázsiai óriás, Kína és India lép elő. Európának példát kéne mutatnia, hogy mennyire vagyunk energiatudatosak, csak így lehet őket is erre az útra irányítani.

Ami a közeljövőt, az energiahelyzet, az ellátás menetrendjét illeti az elkövetkező generáció idejére: a következő 10-15 év nem hoz alapvető változásokat. Csökken a szén aránya, a földgázé, a megújuló energiaforrásoké pedig növekszik. Huszonöt év múlva a változások erőteljesebbek lesznek, előtérbe kerülnek az atomerőművek és a megújuló erőforrások. Európában a szén reneszánszát éli. Ha addig a világban valamelyik atomerőműben nagyobb baleset történik, Európában leáldozik az atomerőműveknek. Ez Stern professzor forgatókönyve.