Nem lehetett könnyű napja tegnap a köztársasági elnöknek. Először a liberális pártelnök magyarázkodását hallgathatta, majd később azzal kellett szembesülnie, hogy az Országgyűlés harmadszor sem választotta meg az ombudsmanjelöltjeit. Sólyom László úgy minősítette a történteket, hogy az államszervezet működését veszélyezteti, ha egymás után háromszor ok és indokok nélkül leszavazzák az államfő előterjesztését. Mint mondta: "A helyzet súlyos."

Az elnöknek harminc napja van arra, hogy eldöntse, mit lép. Azt egyértelművé tette, hogy továbbra sem egyeztet előre a parlamenti pártokkal. Vagyis őrzi függetlenségét.

Van, akinek már nincs mit megőriznie. A szabad demokrata elnöknek például a hitelességét. Kóka János nyilatkozott a Sándor-palotában történt találkozóról, arról, hogy az államfővel megosztotta kétségeit a kisebbségi kormányzás sikerével kapcsolatosan: szerinte arra csak úgy van esély, ha a szocialisták nekilátnak a gazdasági bajok felszámolásának. Különösen hangzott ez egy olyan ember szájából, aki a kudarcos kormányzás egyik legfőbb felelőse. Igazán disszonáns volt tőle hallani a felelősségvállalás és a szolidaritás szavakat mint a kimúlt szövetség tartópilléreit - hiszen épp ennek a két dolognak volt leginkább híján az érzéketlenség koalíciója. Amely egyébként 2002-ben azzal a Pető Iván-i iránymutatással kezdte meg országlását, hogy "a giccses és hazug Szent Korona-ország helyett végre puritán államot kell építeni" - és e programpontból, mint tudjuk, a puritán államnak csak a hazugsága maradt meg. Annak pedig, hogy "a semmitmondó nemzeti közép kormánya helyett a demokratikus koalíció elnevezést kell használnunk a jövőben" - épp az ellenkezője lett igaz: az antidemokratikus kormányzás.

A helyzet súlyos - idézhetjük az államfő szavait, ám különös ellenpontként ott a miniszterelnök rendíthetetlen optimizmusa. Nyilatkozataiból azonban kiderül, a semmittevésre rendezkedett be. A túlélésre. A korábban mímelt tettrekészség és lendület oda. Persze, hisz a pénzvilág már ítélt: eszerint például a konvergenciaprogram már csak papíron létezik. Hogy lesz-e előre hozott választás, az már végképp nem a kormányfőn, hanem a piac kényszerítő erején múlik. A pénzbirodalom nem képes kivárni azt, amíg a tehetetlenség csodát terem.

Az erkölcsileg lenullázódott koalíció létfilozófiáját a liberális megmondóember, Horn Gábor fogalmazta meg egy tévéműsorban: "Fontos az, higgyék el, fontosabb, mi lesz az SZDSZ-szel, annál, hogy mi lesz ezzel az országgal. Ezt nagyon őszintén mondom."

Nagyon őszintén mondjuk: elhisszük.