Klímakutatók szerint most már olyan sok üvegházhatást okozó gázt termelünk, hogy az emberiség legnagyobb igyekezete mellett is biztosan évtizedekig nő majd a Föld átlaghőmérséklete. Ezért sok tudós töri a fejét, hogy miként lehetne a légkörből kivenni a szén-dioxidot. Az egyik legfrissebb ötlet, hogy használjuk alapanyagként különféle műanyagok legyártásához.

Jelenleg fosszilis energiahordozókból gyártják le a hosszú szénláncból álló polimereket, és ebből készülnek a kemény műanyagok. Thomas Müller, az aacheni egyetem kutatója azonban a napokban bejelentette, hogy a légkörbe kibocsátott közel 10 milliárd tonna szén-dioxidot is fel lehetne használni alapanyagként. Müller kutatócsoportja egy katalizátor segítségével állított elő epoxidot és dimetil-karbonátot, amelyek a polikarbonát előállításához kellenek. Hasonló eredményt ért el Tosijaszu Szakakura japán kutató, aki egy foszfin nevű katalizátor és homok segítségével készített polimereket. A tudós azt nyilatkozta a Scientific American tudományos lapnak, hogy a homok drámaian megnövelte a katalizátor hatását, így több polimert tudott előállítani.

Ennek az eljárásnak egyetlen mellékterméke van: víz. Mégsem valószínű, hogy egyhamar elterjed, a folyamat ugyanis csak magas hőmérsékleten és nagy nyomáson indul be, magyarán extra energiára van szükség. Ez szén-dioxid megkötésére fordított energia pedig honnan máshonnan jöhetne, mint a szén-dioxidot termelő erőművekből.

Müller rámutatott, hogy a szén-dioxid műanyaggyártásban való felhasználása csak akkor jó megoldás, ha már elegendő tiszta energia áll a rendelkezésünkre, napelemekből vagy szélerőművekből. Tehát ha megvannak a modern energiaforrásaink, elkezdhetünk rendet tenni a sárgolyónkon.