A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy 1992 óta, a nehézipar visszaesését követően lényegében stagnál az ország globális felmelegedést előidéző gázkibocsátása. Az emissziós szint a legutóbbi adatközlés alkalmával, 2005-ben 0,95 százalékkal nőtt az előző évihez képest, 2003 és 2004 között azonban 1,4 százalékos csökkenés következett be.

A 2006-os adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország a nemzetközi klímavédelmi vállalásait továbbra is több mint négyszeresével túlteljesíti. Az ország az éghajlatvédelem jegyében megalkotott Kiotói jegyzőkönyvben ugyanis azt vállalta, hogy a globális felmelegedést előidéző gázok kibocsátását 27 éves távlatban 6 százalékkal csökkenti 2012-ig.

Az OMSZ kalkulációja szerint a bázisidőszaknak számító 1985-1987 közötti időszak éves kibocsátási átlaga több gázféléből 115,397 millió tonnát tesz ki szén-dioxid egyenértéken számítva. Ehhez képest 2006-ben 78,625 millió tonna üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki Magyarországon, ami 31,87 százalékkal kevesebb az összehasonlításban szereplő periódushoz képest. Mindez azt jelenti, hogy Magyarország a kiotói vállalásánál 25,87 százalékkal alacsonyabb szinten állt a legutóbbi adatok szerint. A kép még ennél is kedvezőbb a szén-dioxidot megkötő erdők, mezőgazdasági területek, füves puszták, azaz az úgynevezett nyelők figyelembevételével. Nyelőkkel számolva 29,45 százalékkal teljesítette túl éghajlatvédelmi vállalását az ország.

Mindezek ellenére a következő évek kibocsátásaiban enyhe emelkedés valószínűsíthető, mégpedig az egyéni közlekedés terjedése, illetve általában az energiafelhasználás növekedése miatt. Az OMSZ összesítése szerint a közlekedési szektor kibocsátása 2006-ban egy év alatt 4 százalékkal emelkedett, 20 év alatt a növekedés meghaladja a 60 százalékot.

Az EU tanácsadó szervezeteként funkcionáló Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legutóbb közölt, 2005-ös adatai szerint az EU 27 tagországa együttvéve 2005-ben 7,9 százalékkal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátott ki a legtöbb ország számára bázisidőszakul szolgáló 1990-hez képest. A kiotói dokumentumban 8 százalékos csökkentést vállaló 15 régi uniós tagország mindössze 2 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját 2005-ig. A csökkentésben a régi tagországok közül élen jár Németország mínusz 18,7 százalékkal, az Egyesült Királyság mínusz 15,7 százalékkal, Finnország mínusz 14,6 százalékkal és Svédország mínusz 7,4 százalékkal.

A legrosszabbul teljesítő országok között van a kibocsátását 52,3 százalékkal növelő Spanyolország, a plusz 40,4 százalékon álló Portugália, és a 25,4-25,4 százalékon álló Írország, illetve Görögország. A Magyarországgal egy időben csatlakozó tagállamok közül Lettország áll a legjobban, hiszen 58 százalékkal tudta csökkenteni emisszióját a bázisévhez képest. Litvánia 53,1 százalékkal, Észtország 52 százalékkal bocsátott ki 2005-ben kevesebbet a 25 évvel korábbihoz képest. A régióban Szlovákia mínusz 33,6 százalékos, Lengyelország mínusz 32 százalékos, Csehország mínusz 25,8 százalékos mutatókkal rendelkezik. Szlovénia kibocsátása ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.

Az üvegházhatású gázok közé tartozik a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluorkarbonok és a kén-hexafluorid.