fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Rossz szomszédi viszony
2008. április 17., 10:37
Szentgotthárd szinte egy emberként állt ki az április 6-i helyi népszavazáson az osztrák oldalon megépítendő hulladékégető ellen. Viniczay Tibor polgármestert a döntés hatásairól kérdezte a Heti Válasz.

- Mit gondol, az igenek 98-99 százalékos többsége kinek a sikere?

- Az elmúlt másfél-két évben a szentgotthárdi önkormányzat mindent elkövetett, hogy a hulladékégető ne szennyezhesse városunkat. Minden fórumot megkerestünk, hogy a létesítményt ne Heiligenkreuzban építsék meg. A népszavazás sikeres visszaigazolás volt, hogy a lakosság egyetért velünk.

- Mi magyarázza a magas részvételt?

- Ez olyan ügy, amely valamenynyi szentgotthárdit egyaránt érinti. Hiszen a döntés a következő harminc-ötven évre meghatározhatja a város és idegenforgalma fejlődését.

- Nem ügydöntő népszavazás volt, hiszen magyar területen voksoltak osztrák erőműről. Mit kívánnak tenni, hogy mégis legyen hatása?

- Alfred Gusenbauer, Ausztria kancellárja azt mondta a tavaly novemberi magyar-osztrák kormányülésen, amikor a magyar miniszterelnök kérte, hogy távolabb próbálják fölépíteni az égetőt a határtól, hogy ez nem politikai, hanem gazdasági kérdés. Ám ahogy Európában mindenhol, itt is ki kell kérni az érintettek véleményét. Ezt a világos és egyértelmű véleményt szeretnénk eljuttatni az osztrák kancellárhoz és az előkészítést végző hivatalokhoz.

- Kik engedélyezik a hulladékégető építését?

- Eisenstadtban a tartományi hivatal folytatja le az engedélyezést, ez ellen fellebbezést lehet benyújtani, a másodfokú döntést pedig az osztrák környezetvédelmi minisztérium hivatala hozhatja meg.

- Úgy gondolja, hogy első fokon önök számára kedvezőtlen döntést fog hozni az eisenstadti hatóság?

- Félek tőle, hogy elfogultak, és attól tartok, Hans Nissl tartományi főnök elképzelésének akarnak megfelelni. Ám ebben az ügyben a szentgotthárdi polgárok, a magyar állam, az Őrségi Nemzeti Park és a szentgotthárdi intézmények számára is részletesen indokolniuk kell a döntést. Felhívásunkra 3300 szentgotthárdi polgár jelentkezett be ügyfélként - ezt az osztrák eljárásjog lehetővé teszi. Amennyiben engedélyezik az építést, az összes ügyféli státuszt nyert érintett fellebbezni fog.

- Van-e javaslatuk arra, hogy mi történjen azzal a 325 ezer tonna szeméttel, amit ebben az égetőben semmisítenének meg?

- A szemetet ott kell megsemmisíteni, illetve újrahasznosítani, ahol képződik. Burgenland tartomány évente 35 ezer tonna hulladékot termel, képtelenség, hogy a 35 ezerrel szemben éves szinten 325 ezer tonna hulladékot semmisítsenek meg ott, ahol három nemzeti park fekszik. Ráadásul a hulladék egy részét ma már általában újrahasznosítják, Eisenstadt pedig alkalmas hulladékhasznosító mű kialakítására.

- A népszavazáson a Lapincs és a Rába folyó szennyezésének kérdéséről is szavaztak. Ez ügyben várható fejlemény?

- Minden kérdés jövőbe mutató volt. Kifejeztük vele, hogy ragaszkodunk a tiszta környezethez, és hogy várjuk azt az intézkedéssorozatot, amelyet Fodor Gábor miniszter egyeztetett az osztrákokkal. Így 2009-re újból kristálytiszta vizű folyó lehet a Rábából.

- Mit gondol, az önök népszavazása mutat-e országos példát arra, hogy a közvetlen demokrácia eszköze miként segítheti a környezetvédelmet?

- Nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatban, hanem bármilyen fontos politikai vagy gazdasági kérdésben meg kell hallgatni az érintettek véleményét. Ez Európa számos országában régóta működik. Nekünk még tanulnunk kell, és döntéshozóinknak is hozzá kell szokniuk, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a még újszerű véleménynyilvánítási módot.

***

Viniczay Tibor

1965-ben született Székesfehérváron. • Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett építész-üzemmérnöki diplomát. • 1994-től Szentgotthárd képviselő-testületének tagja. • 1998-tól alpolgármester. • 2002-től polgármester. • Nős, két gyermeke van.

(Heti Válasz)
Kapcsolódó anyagok:
Cikk: Határozott nem az osztrák hulladékégetőre
Cikk: Április 6-án dönt Szentgotthárd az osztrák hulladékégetőről
Cikk: Fél méteres "habhegyek" képződtek a Rábán