Bár Fónagy János képviselőtársával együtt - figyelembe véve a szakmai és civil szervezetek ajánlásait -, egységbe foglalt módosító-csomaggal igyekeztek megteremteni a két nemzeti stratégia közötti összhangot, a kormánytöbbség mégsem támogatta azt.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célul tűzte ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Ezzel szemben az Országgyűlés többsége nem fogadta el azokat a módosító javaslatokat, amelyek az energiapolitika környezeti célokkal történő összhangját kívánták megteremteni - mondta Bencsik. Utalt arra is, hogy az elmúlt hét során, Magyarországon ülésezett az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete).

Hiteltelennek tűnik, hogy miközben a nemzetközi súlyú rendezvény nyilvánosságát kihasználva, kormányzati politikusok az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szónokoltak, addig a parlamentben olyan energiapolitikát fogadtak el, amely ellent mond ezeknek a céloknak. Figyelemreméltó, hogy igen szavazatával maga a környezetvédelmi miniszter is támogatta a környezetellenes energiapolitika elfogadását.

A legnagyobb ellenzéki párt által benyújtott indítványokból az olvasható ki, hogy a Fidesz szerint az ellátás biztonsága érdekében törekedni kell a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra elérésére és fenntartására. Álláspontjuk szerint ennek érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrások részarányának növelését, a behozatal szállítás és forrás oldali diverzifikálását.

Bencsik szerint, az energiapolitikának a természeti erőforrás árazás révén - az adó és az állami támogatási politika eszközeivel - hozzá kell járulnia a termelés és fogyasztás energiaintenzitásának csökkenéséhez, az ország gazdasági versenyképességének növeléséhez. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot, melynek keretében az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését össze kell hangolni a fosszilis energiahordozók felhasználásának ütemezett csökkentésével, miközben figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra, különösen az energiaágazatra gyakorolt ellátás-biztonsági és versenyképességi hatásait.

A képviselő külön felhívta a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés Közlekedési és Infrastruktúra Albizottságában e héten vette kezdetét a 2020-ig tartó Egységes Közlekedési Stratégia vitája. Ezzel kapcsolatosan Bencsik úgy nyilatkozott, hogy a magyar közlekedéspolitika kialakítása és végrehajtása során is biztosítani kell az éghajlatváltozási stratégiával kapcsolatos összhangját. Különösen figyelembe kell venni a közlekedési célú energiaigények és károsanyag-kibocsátások csökkentésének szükségességét, s azon belül is a fajlagos üzemanyag-fogyasztás mérséklésének lehetőségeit.