Manapság az ipari eljárások folyamán keletkező szerves hulladékok javarésze (pl. papír, szennyvíztisztítás, élelmiszerek, és italok fafeldolgozás), a mezőgazdasági hulladékok és az állattenyésztés hulladékai vagy szeméttároló helyekre kerülnek, vagy a termőföld trágyázására használják. Ennek köszönhetően a lerakodóhelyek egymás után telnek meg, és zárnak be, így folyamatosan emelkedik a lerakás ára. A lakóság negatív véleménye és az egészségügyi, valamint környezetvédelmi megfontolások miatt ráadásul fokozatosan csökken a szerves hulladék trágyázásra való felhasználása is.

További probléma, hogy a szerves hulladékok különféle szilárd és folyékony anyagokat tartalmaznak, tipikusan magas víztartalmúak (40-90%) ezért ezeket gyakran nem lehet sem biomassza tüzelésű erőművekben, sem a cementgyártásnál felhasználni. Márpedig a szerves hulladék nedvességtartalma a biomassza felhasználásának hatékonyságát jelentősen befolyásolja, az ilyen irányú felhasználás pedig akár a hulladékprobléma megoldását is jelenthetné.

Egy Magyarországon élő ember évente 4 millió tonna hulladékot termel, ami körülbelül 3 Gellért-hegynyi mennyiséget jelent. Szemléletformálással lehetne tenni ellene, mivel két hónap alatt 200 kilógrammnyi műanyag palack gyűlt össze egy káposztásmegyeri panelban, miután kísérleti jelleggel egy közösségi kézi prés szereltek az épületbe.

Szennyezés-mentesség és jobb hatásfok

A nyugaton már bevált Biodryer nagy segítséget nyújthat az önkormányzatoknak a hulladék és az energia problémáik megoldására, hiszen a hulladékot nem kell elszállítani, nem kell egy - gyakran a lakosság ellenállásba ütköző - tárolót fenntartani, így csökkennek a költségek, ráadásul ugyanebből a hulladékból még energiát is előállíthatnak - nyilatkozta a Piac és Profitnak Kalinovits Béla, a rendszer technológiai forgalmazója. Elmondása szerint a Biodryer hatékonyságát az adja, hogy hatékonyan szárítja a szerves hulladékot és a biomasszát földgáz, kőolaj vagy egyéb energiahordozó felhasználása nélkül (0 BTU kg.), ezen kívül minimális elektromos áram igénnyel működik (6-8 KW). (Ez a felgyorsított belső hőfejlesztési eljárás a gépsoron belül a hulladékban található baktériumok oxigén felhasználásán alapul, amely az eljárás folyamán megtermeli a szárításhoz szükséges hőmennyiséget.)

A Biodryer legnagyobb előnye Kalinovits Béla elmondása szerint az, hogy nem égeti, hanem szárítja a szerves hulladékot, így amellett, hogy jobb fűtési értéket érnek el, nem kerül káros anyag a levegőbe. A hagyományos szárítási technológiák (szűrők, prések, forgó szárító dobok stb.) létesítése és működtetése a szakember szerint "költséges, sok energiát igénylő és nem kellőképpen hatékony".

Ezen kívül az eljárás során a vizet is teljesen kitisztítják - a kezelés folyamán kiszűrt anyagok visszakerülnek a rendszerbe tovább kezelésre -, amely így "igény szerint teljes biztonsággal felhasználható".

Akár ingyen is

Bár az uniós pénzek első fordulóját lekésték, a forgalmazók bíznak abban, hogy a második körben már komoly támogatásokat is fel tudnak venni az érintettek. "Érdeklődés van, több tárgyalást is folytattunk már, ám ezek kimenetele egyelőre bizonytalan" - adott képet a jelenlegi helyzetről Kalinovits Béla.

Elmondása szerint a problémát az okozza, hogy egy ilyen beruházás akár többmilliárd forintba is kerülhet, amire a jelenlegi helyzetben nincs pénze az önkormányzatoknak. Ezért is bíznak a brüsszeli pénzekben, hiszen például Bulgáriában jelenleg 100 százalékos támogatást is fel lehet venni az ilyen jellegű projektekre.

De ha nem sikerül elnyerni a kívánt támogatást, akkor sem kell kétségbe esni: "ha sikerül megállapodni a beruházó akár önköltségen is megépíti az üzemet, amelyből bár részesedést kap belőle az önkormányzat, mégis az ő tulajdonában marad. Az ilyenkor megkötött szerződés értelmében a beruházó értékesítheti az előállított energiát, megállapodástól függően akár 30 évig is. A helyhatóság pedig ingyen jut egy környezetbarát feldolgozóüzemhez, amely egy idő után még bevételt is fog termelni."

A NASA-nál bevált

A Földön jelenleg 80 helyen van ilyen üzem, a technológia jelenleg Kanadában és az Egyesült Államokban a legelterjedtebb, de több gyárat találni már Angliában, Skóciában, vagy akár Írországban. Ezen kívül a régiónkban elindult is több beruházás , a korábban említett Bulgáriában már három szerződést is kötöttek, de Csehországban is több projekt van kialakulóban.

Érdekesség, hogy nemcsak a helyhatóságok használhatják a rendszert, hiszen például a kanadai honvédelmi minisztérium, vagy a Disney World is ezzel a módszerrel dolgozza fel az élelmiszerhulladékait, de Kalinovits Béla elmondása szerint még a NASA űrhajóin is alkalmazzák a technológiát.