A határozat lényege, hogy a fejlesztési tanácsokat és az önkormányzatokat is besorolták a nemzetbiztonsági védelem alá eső intézmények közé. A Fidesz szerint ezzel az intézkedéssel lehetővé vált a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő, jogellenes megfigyelése, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználása. Szilvásy György az uniós források körüli visszaélések lehetőségével magyarázta a történteket. A titokminiszternek mozgalmas napja volt tegnap. Villámlátogatást tett az SZDSZ frakciójánál. El kellett intéznie, hogy a kora délutáni órákban elhangzó fideszes interpellációkra adott válaszait a szabad demokraták elfogadják az Országgyűlésben.

Koalíciós válság ide, koalíciós válság oda, elintézte. Bár a párt pénteken még megütközéssel fogadta a kormányhatározat hírét, a találkozó után Gulyás József SZDSZ-es politikus bejelentette: támogatásukról biztosították Szilvásyt. Magyarázatként elmondta, a miniszter arról tájékoztatta a frakciót, hogy nem kötelezettség, hanem lehetőség az önkormányzatok számára a nemzetbiztonsági védelem. Ezt csak akkor kapják meg, ha kérik, ha arról megállapodnak. Csakhogy a határozatban erről szó sincs, a dokumentum szerint az önkormányzatok a kötelező megfigyelési körbe tartoznak, tehát egyelőre rejtély, hogy a szabad demokraták mitől nyugodtak meg annyira. Hosszú kihagyás után tegnap tanácskozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is. A miniszternek ott is meg kellett jelennie. Az ülés után közölte, hogy nehéz szívvel ugyan, de feloldotta az ominózus dokumentum titkosítását. (Borzalmas lehetett neki.) A minősítés feloldására azért volt szükség, hogy a Fidesz interpellációi nyilvánosan elhangozhassanak az ügyben. El is hangoztak. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere és Demeter Ervin volt titokminiszter kérdeztek. Szilvásy György mellébeszélt, és a Fideszre mutogatott. A koalíciós szavazógépezet pedig működött. Amolyan bónuszként a szabad demokraták még meg is tapsolták Szilvásy Györgyöt. De nézzük, mit hozhat a jövő, és mi volt a múltban!

A szóban forgó rendeletet 1998 óta többször módosították: 2004-ben Medgyessy Péter, 2006-ban és 2008-ban pedig Gyurcsány Ferenc. Az összes módosítás a védett intézmények felsorolását érintette. 2004-ig szerepeltek a listán "a fővárosi és megyei önkormányzatok hivatalai" is. Az idén márciusban viszont bekerültek "a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzatok". Rendkívül lényeges, hogy korábban az önkormányzatok hivatalait, most pedig magukat az önkormányzatokat helyezték nemzetbiztonsági védelem alá. Az önkormányzatok sokkal tágabb fogalom, beletartoznak a választott képviselők is. Márpedig a rendszerváltás óta nem volt arra példa, hogy választott képviselőket figyelhessen meg a titkosszolgálat. Most a jelek szerint ilyen időszak következhet. A Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai szisztematikusan beépülhetnek az önkormányzatokba, ahol adatgyűjtést folytathatnak. Lehallgathatják a politikusok telefonjait, belelapozhatnak a fiókokban lévő dokumentumokba. Soha senki nem tudja majd, hogy hol lapul a poloska, mit rögzít a kamera. Jó, ha mindenki tudja: figyelnek!