A nemzeti kegyelet emlékhelyei

Létrehozva: 2008. április 23., 07:26 | Utoljára frissítve: 2008. április 23., 09:56	nyomtat	küld

- Miért van szükség Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra?

- Ilyen Európa számos helyén működik, a lengyeleknél, a németeknél, Magyarországon is volt már elődszervezet, Nemzeti Panteon Bizottság néven, még az "őskorban". Antall József miniszterelnöksége alatt született az ötlet: szükség lenne egy ilyen testületre. Végül 1999-ben alakult meg a bizottság. Több miniszterelnök váltotta már egymást azóta, s kormánybizottságként változatlan formában működünk. Gondolom, ez fontos üzenet tevékenységünkre nézve, megmutatja, legalább ez az a szűk szegmens, ahová nem férkőzik be az aktuálpolitika. Másfelől szerénytelenség nélkül mondhatom, nyilvánvalóan jól kell működjünk, különben személycserék történtek volna. Honlapunkon (www.nkb.hu) is látható, csak haláleset idején történtek változások, illetve a tisztéről más közéleti tevékenységére való tekintettel leköszönő Jókai Anna írónőt Boross Péter volt kormányfő váltotta az elnöki székben.

Virtuális sírkert

- Elégedett az eddigi működéssel?

- Személy szerint a legfontosabbnak a virtuális Nemzeti Sírkert kialakítását tartom. Honlapunkon nyomon követhető: immár több mint négyezer nyughely lett eme sírkert részévé nyilvánítva, Magyarország egész területét tekintve. Mindez elsősorban törvény adta védelmet jelent: a nyughely az idők múlásával sem szüntethető meg. Így talán már érthető, miért oly fontos végre feltérképezni nemzeti nagyjaink porladó csontjainak hollétét, hogy holtukban se legyenek kiszolgáltatva a múló időnek, az emberi feledékenységnek, nemtörődömségnek, s ne kelljen földi maradványaik békéjét a 25 év lejártával megzavarni. Mert bizottságunk megalakulása előtt bizony sok-sok síremlék esett áldozatul az épp aktuális rendelkezések szakszerű betartásának, a Farkasréti temetőben például számos hősi sír, komplett parcella pusztult el. És senki nem hibáztatható érte: betartották a rendelkezéseket. Szó sincs arról, hogy utólag akarok hibáztatni vagy felelősségre vonni bárkit, mert a jogszabályoknak megfelelően végezte dolgát. Lejárt az érintett sír fennmaradási ideje, és nem lett meghosszabbítva. Kész! Kihaltak családok, nem maradt, aki hozzátartozóként még intézkedni tudott volna. És akkor milyen védelmük maradhat?

- De a '48-as sírok, igaz, áttelepítve, megmaradtak.

- Számtalan azonban nem. Ha valami, ez nagyon fontos a nemzet számára, hogy ne szűnhessenek meg azok a sírok, parcellák, amelyek olyan hősöket vagy a nemzet emlékezete számára fontos emberek földi maradványait őrzik, akikhez száz-kétszáz év múlva is ki szeretnénk látogatni a temetőbe.

- Szükséges ehhez fejben tartanunk, hol nyugszik Csokonai Lillája?

- Aki ebben az országban él, s tanult magyar irodalmat, annak ez érzelmileg, művelődéstörténetileg is fontos információ, adalék lehet. Csakúgy, mint az, hogy hol alussza örök álmát Szendrey Júlia, Léda, vagy Babits és József Attila múzsája. A tizenegy tagú szakmai bizottság havi döntései mögött köztisztviselőkből álló szakmai testület végzi mindennapos előkészítő feladatait. Egyrészt lankadatlanul serénykedik egy temetőkutatással foglalkozó fiatal történész munkatársunk, Tóth Vilmos, aki a Budapest Negyed temetőkkel foglalkozó számait is szerkesztette. Ez az ő szakterülete. Másrészt egyre több állampolgári megkeresés érkezik, s még ennél is hosszabb a hagyományőrző civil szervezetektől befutó, persze mérlegelendő javaslatok listája. Vidéken az önkormányzatok is sokkal fogékonyabbak minderre: folyamatosan érkeznek a megkeresések. Valamennyi védelemre javasolt síremlékkel kapcsolatban előterjesztést készítünk, s a bizottság alapos mérlegelés után hozza meg döntését. És csak a 25 évnél régebben elhunytakra vonatkozik, hogy a virtuális sírkertben is helyet kaphassanak. De nyilvánvalóan vannak kivételek, hiszen a rendszerváltás utáni első kormányfő, Antall József nyughelye immáron hivatalosan is a Nemzeti Sírkert része.

- A Rákoskeresztúri új köztemető legtávolabbi szeglete: a 300-301-es parcella, s vele szomszédosan a 298-as, ahová a Rákosi-diktatúra idején kivégzetteket hantolták el titokban. Mindez egy egységként, automatikusan védelmi listára került? Emlékeztetni kell arra, hogy nemrégiben nyilasok sírját is azonosították ezen a helyen.

- Jelenleg egy történészekből álló különbizottság dolgozik azon, hogy megnyugtató módon legyen korrigálva a parcellákban található táblákon a feliratozás. De mert úgy gondoljuk, a kegyelet mindenkit megillet, a fentebb említett területen sem nyúlunk a hantokhoz.

Nem szűk a Hősök tere?

- Nemzeti emlékhelyből azonban pillanatnyilag csak egyetlen egy létezik Magyarországon, mégpedig a Hősök tere? Nem értékeljük le ezzel a saját múltunkat?

- A Hősök tere egyedi törvénnyel vált nemzeti emlékhellyé, a Hősök napjáról rendelkező, a 2001-ben megszületett törvény alapján.

- És Ópusztaszer, Mohács vagy Pákozd?

- Jelenleg nem számítanak nemzeti emlékhelynek. Mint ahogy például a székesfehérvári királysírok sem. De már van egy olyan hatályos törvényünk, amelynek alapján a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatokat terjeszthet elő a nemzeti és történelmi emlékhelyekre vonatkozóan, és már éltünk is ezzel a jogszabályi felhatalmazással. Már ősszel beterjesztettük javaslatainkat a kulturális tárcának, összesen nyolc indítványt téve: a Kossuth tér, a budai vár, a debreceni Nagytemplom és református kollégium, Ópusztaszer, a székesfehérvári Romkert, a mohácsi emlékhely, a Nemzeti Múzeum, és a Rákoskeresztúri új köztemetőben a Nemzeti Gyászpark: a 298-as, 300-as és 301-es parcellák. Általános vélemény volt azonban, hogy nem szabad túlzásokba esni a nemzeti emlékhelyek vonatkozásában, vagyis túl sokat markolni, mert akkor elveszíti súlyát a kezdeményezés.

- A leglátogatottabb hazai múzeum, az egri vár miért maradt ki?

- Fel sem vetődött mint nemzeti emlékhely, a későbbiekben azonban mint történeti emlékhely számításba vehető.

Csak a magyar határig

- Költségvetésileg hová tartozik a bizottság?

- A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz. És persze beszélni kell a fővárossal való kapcsolatunkról is. Budapestnek 13 temetője van, s egyedül az állam tulajdonát képező Kerepesi úti, más néven Fiumei úti temető jogi helyzete nem rendezett, vagyis nincs érvényes szerződés az állami vagyon kezelője és a Budapesti Temetkezési Intézet között.

- Házsongárd, Munkács, Ungvár, Kassa... Mindez a nemzeti emlékezet része. Véget ér-e az országhatárnál a bizottság tevékenységi köre?

- A jogalkotók határozták meg, hogy feladataink csak Magyarország területére szorítkozhatnak. Megalakulásunk óta már nyolc esztendőt hagytunk a hátunk mögött, így hát pontosan tudjuk, melyek azok a területek és témák, amelyekre vonatkozóan változtatniuk kellene a jogalkotóknak.

- Gondolom, a sír- és emlékműrongálások is érintik a nemzeti kegyelet kérdéskörét.

- Sajnos, a vandalizmus ezeket a védett helyeket, értékeket sem kíméli.

- És mi a helyzet a Munkásmozgalmi Panteonnal? Az mennyire számít védettnek a bizottság szemében?

- Ha ki akarok bújni a kérdés alól, akkor az a válaszom: nem számít a Nemzeti Sírkert részének. Így tehát nem feladatunk, és nem is tudjuk, milyen formában, milyen anyagi erővel történik a fenntartása. De megismétlem: a kegyelet mindenkit megillet.