Az 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa évfordulójának közeledtével Igor Gramotkin, az erőmű biztonságosságának fenntartásával foglalkozó vállalat igazgatója Csernobilban újságíróknak kifejtette: az utóbbi időben javítási munkálatokat végeztek a szarkofágon, és olyan állapotba hozták, hogy egy erős földrengést is kibírna.

A francia Novarka vállalat képviselője arról számolt be, hogy egy tavaly kötött szerződés alapján megkezdődött az új borítás alapozása. Biztosítani kívánják, hogy az erőmű dolgozói, a környék lakói és a környezet a következő száz évben védett legyen a sugárveszéllyel szemben.

Moszkvában a Fogyasztóvédelmi Felügyelet szerdán honlapján, közleményben adta hírül, hogy az 1986-ban szennyezett területek túlnyomó részén megtermelt élelmiszer fogyasztható, megfelel a normáknak az óvodai és az iskolai étkeztetés, a kereskedelemben kapható élelmiszerek - a kenyér, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök -, valamint az ivóvíz minősége.

Ugyanakkor a Brjanszki és a Kalugai megye háztáji gazdaságaiban termelt élelmiszerek, így a tej, és a vadon termű növények komoly aggodalomra adnak okot, bár két év alatt ott is 59-ről 45-re csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol több mint ötezer próbavétel alapján a tej szennyezettségét mutatták ki.

Az ukrajnai Csernobil erőművében 1986. április 26-án következett be a katasztrófa: a robbanások és az ezek nyomán keletkezett tűz példa nélkül álló nukleáris szennyezést okozott. Főleg az akkori Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában és Fehéroroszországban több mint 180 ezer ember volt kitéve sugárzásnak, a katasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevők ma is állandó orvosi megfigyelés alatt állnak.

Nehéz megítélni, hogy pontosan hány ember halálát okozta a katasztrófa, mert sokan a szövődményekbe haltak bele, sokaknál nem lehet eldönteni, hogy betegségüket a katasztrófa okozta-e.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 56 személyt tart nyilván, akiknek halálát közvetlenül a robbanás és következményei okozták. Úgy becsüli, hogy mintegy négyezer ember halálát a katasztrófával összefüggésbe hozható betegségek okozták-okozzák, bár korábbi becslések szerint kimondottan Csernobil miatt 30-40 ezerrel nőtt a halottak száma. Az európai rákos megbetegedések statisztikáiban a csernobili katasztrófára visszavezethető halálesetek lényegében nem mutathatók ki, az esetek száma a természetes ingadozási határon belül mozog.

A katasztrófa okairól máig két feltételezés él: az egyik szerint az üzemeltetők hibáztak, a másik tervezési hibában látja a történtek okát.