Az ózonréteget rongálhatja, ha a globális fölmelegedés ellen kénrészecskéket küldenek a sztratoszférába. A Föld mesterséges hűtésének ez a radikális módja a Nobel-díjas kémikus, Paul Crutzen fejéből pattant ki. A Science Express című szakmagazin csütörtöki száma azonban arra hívja föl a figyelmet, hogy a módszer több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

A globális fölmelegedés elleni harcban földtani kutatások is folynak. Ezek közül az egyik Paul Crutzen elmélete, amely azon alapszik, hogy vulkánkitöréskor kénrészecskék kerülnek a levegőbe, a kén pedig blokkolja a napsugarakat, ennek következtében lehűti a felszíni hőmérsékletet a vulkán körül.

A tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha ként bocsátanak a Föld 10-50 kilométeres körzetébe, akkor vékonyodhat az ózonréteg az Északi-sark fölött. Számítógépes szimulációval azt is kimutatták, hogy az Antarktisz fölött már meglévő ózonlyuk remélt "begyógyulását" évtizedekkel meghosszabbítaná a művelet. Tudósok szerint a nagymennyiségű kén aktiválná a klórgázokat, amelyek a sztratoszféra hideg rétegeiben találhatók a két sark fölött, a kémiai reakciók pedig károsan hatnának az ózonra.