FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
Urkrajnai megemlékezés a csernobili katasztrófa évfordulóján
Szombatra virradóra mintegy százan - közöttük Viktor Juscsenko államfő és más magas rangú állami vezetők - helyezték el a megemlékezés virágait a csernobili áldozatok kijevi emlékművénél és gyújtottak gyertyát a tragédia évfordulója alkalmából tartott gyászszertartáson - közölte az elnöki hivatal.
Létrehozva: 2008. április 26., 11:41 | Utoljára frissítve: 2008. április 26., 15:40

Az erőműtől mintegy 50 kilométerre fekvő Szlavutics kisvárosban, ahol az erőmű dolgozóinak többsége lakik, szintén terveztek éjszakai megemlékezéseket.

"A csernobili katasztrófa világméreteket öltött és ma is sújtja az embereket és a környezetet" - áll az ukrán egészségügy-minisztérium közleményében.

1986. április 26-án 1 óra 23 perckor az észak-ukrajnai Csernobilben működő atomerőmű négyes reaktorblokkjában robbanás történt, a baleset következtében sugárszennyezés érte az akkor még Szovjetunióhoz tartozó Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, sőt Európa nagy területeit is.

Félhivatalos becslések szerint a katasztrófa közvetlen következményeinek elhárításában, így a beomlott reaktorblokk fölé emelt betonszarkofág építésében részt vettek közül 25 ezren haltak meg.

Az ENSZ 2005-ben közzétett adatai négyezren haltak meg a baleset után daganatos betegségekben Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban, ezt a számot azonban több civil szervezet is megkérdőjelezte.

Csak Ukrajnában hivatalosan 2,3 millióan "szenvedtek károsodást a katasztrófa következményei miatt".

Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 4400 ukránt - akik a baleset idején gyermekek vagy serdülők voltak - műtöttek meg 1986 és 2006 között egyértelműen a baleset okozta pajzsmirigyrákkal.

A csernobili erőmű utolsó működőképes reaktorát 2000 decemberében állították le végleg. A szarkofág alatt azonban mintegy 200 tonna radioaktív fűtőanyagot tartalmazó massza van, amely továbbra is veszélyt jelent.

Ez a massza a legnagyobb gondunk. Erősen sugárzó, és mindent megteszünk, hogy az eső és a hó ne jusson be a szarkofágba - közölte pénteken közleményében Volodimir Sandra katasztrófavédelmi miniszter.

A hatóságok megerősítették az 1986-ban emelt szarkofágot. A tervek szerint a jövőben új acélépítményt emelnek a régi szarkofág fölé.

Ban Ki Mun ENSZ-segítséget ígért a csernobili újjáépítéshez

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szombatra virradóra megemlékezett az ukrajnai Csernobilban történt atomerőmű-baleset 22. évfordulójáról, és segítségét ígért a katasztrófa sújtotta térség újjáépítéséhez.

Az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában a világszervezet főtitkára emlékeztetett, hogy az ENSZ-közgyűlés 2006-2016-ot a csernobili újjáépítés és fenntartható fejlődés évtizedének nyilvánította.

"Az ENSZ minden tőle telhetőt megtesz az újjáépítés évtizede alatt, hogy segítse a térség teljes megújulását célzó erőfeszítéseket" - közölte Ban Ki Mun, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy folytassa a csernobili katasztrófa által érintett területek helyreállítását célzó bőkezű támogatását.