A következő években hét-nyolcezer milliárd forintra rúgó európai uniós pénzesőben reménykedhet Magyarország. De ahhoz, hogy le tudjuk hívni az elméletileg rendelkezésre álló pénzügyi keretet, pályázni is tudni kell. A szóban forgó összeg nagyságát jól szemlélteti, hogy vetekszik az idei évi költségvetés teljes bevételi oldalával.

Becsey Zsolt, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint azonban gondot okoz, hogy nincs gatyába rázva a pályázati rendszer. Ráadásul az a kör, amelyik leginkább rá lenne szorulva - a hazai kis- és közepes vállalkozások - nem jut közel a tűzhöz. "Az ehhez kapcsolódó kormányzati programok hatékonysága pedig felettébb megkérdőjelezendő" - fűzte hozzá az ellenzéki politikus. Szerinte a következő években sem a betonba kellene önteni a pénzt, hanem hozamot termelő beruházásokba, vállalati fejlesztésekbe. A mostani évtől az EU-ban is kiemelt figyelmet élveznek a foglalkoztatási és beruházási kérdések. Ennek pedig az a hazai vonatkozása, hogy a legjobb szociálpolitika a foglalkoztatás. Becsey bírálta az Új Magyarország fejlesztési tervet is, mert nincsenek benne pontosan meghatározva a fő fejlesztési irányok.

Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint megvan az esélye a magyar gazdaságnak arra, hogy az év végére kimásszon a növekedési gödörből. "Ha ügyesen kihasználjuk az európai uniós forrásokat, akkor a dél-európai országokéhoz hasonló fejlődési spirálba juthat a magyar gazdaság." A GKI amúgy nagy reményeket fűz a közösségi források gazdaságélénkítő hatásához.
Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője szerint illúzió sokat várni az uniós forrásoktól. Először is az uniós források beáramlásától a kormányzati tisztségviselők által remélt évi egy százalékpontos növekedési többlet túlzott. Más országok tapasztalatai alapján inkább 0,3-0,4 százalékpontos GDP-többlet lehet a reális. A többletjövedelem nem fog ugyanakkora többletkeresletet generálni, mégpedig a helyettesítési és a kiszorítási hatás miatt: kevésbé hatékony beruházások valósulhatnak meg az uniós pénz lekötésével, de lesz példa arra is, hogy amit megcsinált volna egy vállalkozó saját és hazai forrásból, azt inkább az EU-tól kapott pénzből fejleszti fel.

Osztja ezt a véleményt Csaba László közgazdász is. Szerinte az idén legfeljebb félszázalékos pótlólagos bővülési tartalék van az uniós pénzekben. Feltéve, ha sikeresen pályáznak az érintettek.
A Nézőpont Intézet munkatársai szerint az okozza a gondot, hogy az európai uniós források jelentős részét meghatározott célokra kell felhasználnunk, miután ezek teljesítését csatlakozásunkkor vállaltuk. Idetartoznak a többi között a nagy szennyvízberuházások, az ivóvízminőséget javító projektek, valamint a nagy tengelyterhelést célzó útburkolat-javítási munkák. Emellett minimalizálni kell annak veszélyét, hogy a projektek nem megfelelő lebonyolítása, határidős csúszás vagy ellenőrzési hiányosságok miatt késedelmet szenvedjenek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egyetlen eurócent támogatást is vissza kelljen fizetnünk Brüsszelnek.