- Nem kis felháborodást keltett, hogy a világörökség részét képező várnegyedben egy mélygarázs építésénél lebontottak egy 15. századbeli, Zsigmond kori falrészt. Amikor kiderült az eset, azt állították, hogy nem is olyan értékes az a falszakasz.

- Valóban, a budai vár a világörökség része, és a területért felelős Budavári Önkormányzat nagyon sokat tesz azért, hogy ez így is maradjon. De meg kell mondanom, sokszor elkeserítőnek érzem a helyzetünket. Kicsit magunkra hagynak ezzel a küzdelemmel. Az örökségvédelmi hivatal szakmai alapon próbál ezt-azt tenni, de pénzt nem kap hozzá. A sajtóból értesültem a falszakasz bontásáról, utána tájékozódni próbáltunk, mert hozzánk semmiféle dokumentációt nem kell benyújtani, és bejelentést sem kell tenni, az építés hatósági része is az örökségvédelmi hivatalon keresztül zajlik. Onnan azt az információt kaptuk, hogy valóban történt bontás, de inkább egy hatvanas évekbeli rekonstrukciót érintett, s nem az eredeti falat. Nem tudok igazságot tenni, mert másodlagos forrásokra hagyatkozunk. Az Új Magyarország fejlesztési program egy kiemelt projektjére, a várbeli palotanegyed felújítására szánt tízmilliárd forintos összegre viszont óriási szükségünk lenne. Mégis, ennek dacára ebből rendszeresen kihagyják, megkerülik az önkormányzatot, megpróbálják ezt a pénzt úgy felhasználni, hogy a lehető legkevesebb társadalmi vagy önkormányzati kontroll legyen fölötte.

- A pénz hogyan érkezik a budai vár fejlesztésére?

- Ez nem is igazi pályázat volt. Kiderült, hogy senki sem nyújthatott be ilyen pályázatot, ezt maga az állam eldöntötte, egy állami többségi tulajdonban álló kht.-n keresztül. Érdekes adalék, hogy a Budavár Területfejlesztési és Innovációs Közhasznú Társaságnak tizenöt százalékban tulajdonosa a Budavári Önkormányzat is. Ennek ellenére a taggyűlésén ez a téma nem került elő. Amikor ezt szóvá tettem, kiderült, ez nem társasági alapítói kérdés, nem kell a taggyűlésnek ezt tárgyalnia, és egyáltalán, az önkormányzatnak semmi köze nincs a területhez. Ez állami terület, s az állam maga dönti el, mire fogja költeni a pénzt. A tízmilliárd forintra a budai várnak égető szüksége lenne, és most egyre inkább azt látjuk, hogy olyan irányban mozdul el a történet, amely nem hatékony és jó felhasználást fog jelenteni, hanem értelmetlen pénzelköltést.

- Mire fordítják a váron belül ezt a tízmilliárdnyi összeget?

- Rögzítsük, ez csak a palotanegyedre, magyarul a múzeumi épületegyüttesre, a hajdani királyi palotára és az azt övező parkokra, kertekre jut. Mire fordítják? Arra a bizonyos háborús sebhelyre, ami ma is ott éktelenkedik a vár szívében, a Honvéd Főparancsnokság, illetve a Honvédelmi Minisztérium hiányzó épülettömbjének a pótlására. A céllal egyetértünk. Hogy valójában mi épül itt, és milyen lesz, hogy néz majd ki, erről vajmi kevés információnk van. Bár történtek egyeztetések az elmúlt hónapokban, és állítólag már be is nyújtották építési engedélyezésre a tervet, de az önkormányzatnak nem mutatták meg, főépítészünk csak a zsűriken véleményezhette. Mi több, új fordulat az eljárásban, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette ezt az eljárást, tehát az I. kerületi építési hatóságot már szakhatóságként sem fogják megkeresni.

- Értelmezhetjük úgy, hogy az állam mindenfajta kontroll nélkül fogja ezt a pénzt a rekonstrukciós munkára fordítani?

- Azok a hivatali szervek vannak az engedélyezési eljárásba bevonva, amelyek fölött közvetlenül a kormány vagy egy minisztérium áll. Tehát semmifajta társadalmi kontroll vagy független szervezet nem fog ebben az ügyben szerepet játszani, de még a hatósági eljárásban sem részt venni. Mi a nyilvánossághoz fordulhatunk. Megpróbáljuk elérni, hogy vegyék figyelembe az itt élők vagy az itt megfordulók szavazatát és döntését is.