Csomagolási szakértők ellenzik azt a parlament előtt lévő indítványt, amellyel az állam kitiltaná a kiskereskedelemből a nem lebomló anyagból készült táskákat és műanyag zacskókat.

Oláh Lajos, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szocialista tagja korábban elmondta: nejlonszatyrokból naponta több mint egymillió darab kerül szemétdombra Magyarországon úgy, hogy a zacskókat átlagosan 20 percig használják, aztán pedig 400-500 évig tart a lebomlásuk.

A Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség (CSAOSZ) közleménye szerint hulladékégetőben hasznosítva a lebomló és a nem lebomló műanyagok környezeti hatása semmiben nem tér el egymástól. Ugyanakkor igen kedvezőtlen a helyzet, ha a lebomló zacskók hulladéklerakóra kerülnek, hiszen a természetes alapanyagokból készülő zacskók gyors lebomlásuk során szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, amivel fokozzák a globális felmelegedést.

Úgy látják a szakértők, hogy a lebomló műanyagzacskó használata csak akkor előnyös, amikor az ilyen anyagú táskák, zacskók szétdobálva kerülnek a környezetbe, ahol néhány hónap alatt szétmállanak. Ez azonban nem lehet követendő magatartásminta és a környezeti állapot javítását szolgáló törvényjavaslat alapja.

A CSAOSZ szerint problémát vetnek fel a lebomló műanyagok a szelektív hulladékgyűjtés szervezésénél. A lebomló műanyagból készült bevásárló táskákra és zacskókra külön színes kukákat kellene telepíteni, és újrahasznosításukra megoldásokat kidolgozni. A szervezet úgy véli, hogy a törvényjavaslat mindezeken felül diszkriminatív helyzetet teremtene a piacon, hiszen amíg péksüteményeket, zöldségeket és gyümölcsféléket a gyártók műanyag zacskókba csomagolhatnának, addig a kiskereskedelemben ugyanezen termékek ugyanilyen fogyasztói csomagolása jelentős bírsággal járna.