Az európai innovációs eredménytáblát a lisszaboni stratégia hívta életre: az ambiciózus célok meghirdetése után szükségessé vált a tagállamok innovációs teljesítményének összehasonlítása és a trendek számszerűsíthetősége. Az Európai Bizottság (EB) által elkészített tanulmány nemcsak a 27 uniós országot elemzi, hanem megvizsgálja a főbb vetélytársak (USA, Japán, Ausztrália, Kanada) mutatóit is.

A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón megállapodtak az EU új stratégiai céljában, amely szerint az uniót a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává kell tenni. Ennek alapján a tagállamok innovációs fejlettségük szerint négy csoportra oszthatók.

Az elsőbe tartoznak az éllovasok: Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Svájc. A második kategóriába sorolta az EB az úgynevezett innovációs követőket: Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Írországot, Luxemburgot és Hollandiát. A következő csoportba a mérsékelt innovátorok tartoznak: Ciprus, Csehország, Észtország, Olaszország, Norvégia, Szlovénia és Spanyolország. Magyarország az utolsó csoportba, az úgynevezett felzárkózó országok közé tartozik kilenc másik uniós tagállam és Horvátország társaságában.

Az országcsoportok között az utóbbi öt évben kevés mozgás volt (egyedül Luxemburg lépett be az éllovasok körébe), ám a csoporton belüli helyezések évről évre változnak. A csoportok összetételének viszonylagos stabilitása mellett általánosságban konvergencia figyelhető meg, azaz az átlag alatti innovációs teljesítményt mutatók fokozatosan közelednek az átlaghoz.

Az újonnan csatlakozott tagállamok közül Csehországnak, Észtországnak és Litvániának kevesebb mint egy évtizedre lesz szüksége az átlaghoz való felzárkózásra, ám Magyarország lemaradása - lineáris fejlődési trendet feltételezve - 34 év. A tanulmány öt dimenzióban vizsgálja a tagállamok innovációs teljesítményét. Az adatok szerint míg az éllovasok és a követők nagyjából minden kategóriában elöl végeztek, addig a mérsékelt innovátoroknak és a felzárkózóknak az összes területen van mit javítaniuk.

Magyarország a tudásgenerálásban és az alkalmazásban áll legközelebb az EU átlagához, míg lemaradása szembetűnő az innováció ösztönző rendszerénél, annak vállalkozásokkal való kapcsolatánál és a szellemi tulajdonjogoknál.

Az EU mint gazdasági egység továbbra is legfőbb versenytársai, az USA és Japán mögött kullog az innovációs teljesítményt mérő indikátorokat szemügyre véve. Versenytársainál több védjegyet tudhat magáénak, amelyeket a közösségi rendszerben jegyeztek be (az USA-nak és Japánnak is megvan a saját védjegyrendszere, ahol természetesen ők állnak vezető helyen), emellett kismértékben vezet a mérnöki-tudományos diplomások és a fejlett technológiai ágazatokban dolgozók létszámát tekintve.

Ezzel szemben mindkét riválisánál nagyobb a GDP arányában az állami, illetve a vállalati szféra k+f kiadása, magasabb arányú a high-tech export, elterjedtebb a széles sávú internet, és még az európai éllovasokhoz képest is nagyobb arányt képviselnek az úgynevezett tercier szektor diplomásai.