Az európaiak több mint fele rendszeres használója az internetnek, nyolcvan százalékuknak van széles sávú internetes kapcsolata, és a közszolgáltatások hatvan százaléka teljes mértékben hozzáférhető a hálón keresztül. Az iskolák kétharmada és az orvosok fele használ nagy sebességű hozzáférést a széles sávú hálózati kapcsolódások terén tapasztalható erős növekedésnek köszönhetően. Az Európai Bizottság az i2010 elnevezésű stratégia keretében készítette el azt a friss jelentését, amelyben az internet terjedésére koncentrál, külön hangsúlyt fektetve a széles sávú elérések arányának növekedésére. A legújabb eredmények biztatóak, tavaly ugyanis minden korábbinál nagyobb ütemben nőtt a bekapcsolt háztartások száma, ezzel pedig a kontinens, azon belül is az EU - néhány lemaradó kisebb régiótól eltekintve - gyors fejlődésen megy keresztül.

Az Európai Unió i2010 elnevezésű programja még 2005-ben indult útjára, feladata pedig általában véve a növekedés és a munkahelyek számbeli bővülésének elősegítése a digitális forradalom támogatásával. Amint nevéből is kitűnik, az évtized végéig szeretnék lezárni az első időszakot, a tervek szerint 2010-re kell elérni a kitűzött eredményeket.

Viviane Reding uniós biztos úgy látja, hogy mind a 27 tagállamban erősen támogatják a szektort, ami mindenkinek saját érdeke, hiszen így jobb helyzetbe kerülnek a nemzetközi versenyben, nem beszélve az állampolgárok életének modernizálásáról. EU-szerte immár több mint százmillió széles sávú elérést vesznek igénybe a tagországok állampolgárai, egyedül 2007 során negyvenmillió új felhasználó csatlakozott az információs korszakhoz. Az üzleti szférában hetvenhét százalékra teszik a széles sáv elterjedtségét (szaknyelven penetráció), ez 2005-ben még csak hatvankét százalék volt.

"Különösen jó hír, hogy ma az EU vállalkozásainak 77 százaléka, iskoláinak 67 százaléka és orvosainak 48 százaléka részesül a gyors, széles sávú hálózati csatlakozás előnyeiben. Mindazonáltal az unió egyes részei még mindig hátul kullognak. Ezért a közösség minden országának keményebben kell dolgoznia a felzárkóztatásért, hogy erősítse a határokon átnyúló kommunikációs szolgáltatásokat, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek a vidéki és a félreeső térségekbe is eljutnak" - mondta Viviane Reding, az EU információs társadalmi és médiaügyi biztosa.

Magyarországon az ADSL- és kábelmodemes előfizetések száma február végén 1,38 millió volt, az egy évvel korábbi 1,06 millió után. Az ADSL növekedési üteménél lényegesen gyorsabban, a januári adathoz képest három százalékkal nőtt februárban a kábelmodemes előfizetések száma. A gyorsjelentésben szereplő négy legnagyobb kábelmodemes szolgáltató (UPC, T-Kábel, Fibernet, DIGI) széles sávú internet-előfizetőinek száma februárban 440 ezerre emelkedett, és mivel a négy cég részesedése a teljes kábelmodemes piacon mintegy hetvenszázalékos, így a széles sávú internetszolgáltatásra kábeltelevíziós hálózaton keresztül előfizetők száma országosan 620 ezer. A bizottság jelentése számba veszi a 2008-2010-es időszak főbb kihívásait is. Az egyik legfontosabb feladat a kutatási teljesítmény fokozása azért, mert az idén európai uniós finanszírozású közös technológiai kezdeményezések indulnak például a nanoelektronika, az e-egészségügy és a kockázatos csúcstechnológiai kutatások területein. Az európaiak majdnem negyven százaléka egyáltalán nem használ internetet. A negatív csúcstartók Románia (69 százalék) és Bulgária (65 százalék), az unió ennek a helyzetnek a megváltoztatásáért még 2008-ban az EU-felhasználók digitális jogai és kötelezettségei címen útmutatót fog közzétenni. Nem utolsósorban az idén májusban a bizottság nagyszabású projekteket indít olyan páneurópai közszolgáltatások támogatására, mint a határokon átnyúló elektronikus személyazonosítás vagy az elektronikus aláírás.

***

Tiltakozás a netadó ellen

Ma Magyarországon az e-ismeretek tekintetében nagyon rossz a helyzet: csaknem minden második felnőtt állampolgár digitálisan írástudatlan, azaz sem a számítógépet, sem az internetet nem tudja kezelni. A világháló használata mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében mélyen az európai átlag alatt marad, így egy újabb, kizárólag az internetet érintő tervezett sarc bevezetése olyan lépés lenne, amely minden meghirdetett hazai és uniós programmal ellentétes. Az adó tervezett mértéke 0,8 százalék, de kivetési alapja nem a szolgáltatók nyeresége, hanem az árbevétele lenne: az így kieső forrásokat másfél milliárd forintra becsülik, amelyet a cégek az előfizetőkre hárítanák.