- A megyerendszer túlélt több mint ezer évet, ám amin eddig nem fogott az idő vasfoga, napjainkban megroggyanni látszik. Ön legalábbis többször adott e véleményének hangot. Ezek szerint avíttak volnának a Szent István-i alapok?

- Egy rendszer akkor válik idejétmúlttá, ha már nem képes a hatékony működésre. A megyerendszer nem véletlenül állta a megpróbáltatásokat eddig. Jómagam és mindenki, aki vállalta az önkormányzati választásokon a megyei területi listán való szereplést, bízott az államalapító bölcsességében s évezrednyi tapasztalatban: jól rakták le azokat az alapokat. Az nem rendszerhiba, hogy a jelenlegi kormányzat tudatosan igyekszik ellehetetleníteni a 19-ből 18 fideszes elnök vezette megyei önkormányzatot. Hiába van a motorban sok lóerő, ha nem töltenek a tankba üzemanyagot.

- Igen ám, de a kormány más elvek alapján tankol. Életre keltek a régiók.

- Hogyne, a fejekben és a kommunikáció szintjén. A régió mint területszervezési alapfogalom ma Magyarországon egyetlen jogszabályban sincs meghatározva. Ehhez képest már megalakultak a hangzatos nevű regionális területfejlesztési tanácsok, elvéve a települési támogatások odaítélési jogát a megyei területfejlesztési tanácsoktól. A regionális szervezetek kizárólag politikai alapon jöttek létre, hiszen tagjaik nem választott képviselők, hanem a minisztériumok által kijelölt személyek, voltaképpen a kormány kinyújtott karjai. A volt önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Lamperth Mónika egyébként nem is rejtette véka alá, hogy e testületek felállításával mi volt a kormány célja. Nyilvánvaló, hogy saját politikai megerősödésükhöz, valamint a megyék és a kistelepülések elsorvasztásához szolgálnak hatékony eszközül.

- Milyen, a megyei önkormányzatot érintő elvonásokra került sor az elmúlt időszakban?

- Rendelkeznünk kellene saját bevételi forrásokkal a törvényi előírások szerint, ezek azonban megszűntek. Átadták az illetékbeszedés jogát az APEH-nak, az összegből a visszaosztás során csak töredék részt kapunk. Ez az intézkedés alapjaiban rengette meg a megyei önkormányzat gazdasági létét. Ezen túlmenően különbséget tesznek a személyi jövedelemadó visszaosztásakor a települési és a megyei önkormányzatok között, az előbbiek javára. Természetesen nem vagyok ellene a települések megerősödésének, de nem értem - azaz értem, csak elfogadhatatlannak tartom - a szó szerinti hátrányos megkülönböztetést.

- Nem lehet, hogy ön már amolyan "ellenzéki reflexből" feltételez dolgokat? Az új elosztásnak lehetnek racionális alapjai...

- Feladatot nem vontak el, csak forrásokat. Minden kötelezettségünk megmaradt. Én is és a testületi többség is lehet ellenzéki, a megyére viszont a közigazgatási rendszer részeként kellene tekinteni. Jó volna, ha a hölgyek és urak kiszállnának bársonyszékükből, s ellátogatnának például a sárosdi vagy a polgárdi ápoló-gondozó otthonba, megnéznék, milyen körülmények között élik mindennapjaikat az idős, beteg emberek és a fogyatékos gyermekek... De hiába is invitáljuk a döntéshozókat hozzánk, azoknak, akik a látványos protokolleseményekhez szoktak, kellemetlen volna a magyar valósággal szembesülniük.

- Hány intézmény működik a megye fenntartásában?

- Több mint harminc. A legnagyobb közülük a Fejér Megyei Szent György Kórház, vonzáskörzete a megyén is túlterjed. A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló sikeres referendum után a kormány ismét a fenntartókon állt bosszút azzal, hogy már az idén áprilistól foganatosította az intézkedést. A népszavazási kérdés nem véletlenül datálta a díjak megszűntét 2009. január elsejére, 2008-ban ugyanis a kórházak értelemszerűen számoltak ezekkel a forrásokkal, a mi intézményünk is ezekhez igazította költségvetését. A kormány nem pótolta a kieső bevételeket, emiatt többek között le kellett mondanunk egy 48 ágyas gyermekotthon megépítéséről is. Szociális intézményeink siralmas állapotáról hű keresztmetszetet ad a polgárdi és sárosdi példa. Egyre kevesebb az állami normatíva, pályázati lehetőség nincs az amortizálódott épületek felújításra vagy kiváltására. Hasonló a helyzet az oktatás területén, ahol a folyamatos "reformoknak" betudhatóan állandó a káosz. A szolgáltatásokat igénybe vevőkön, tehát az otthonok lakóin és az iskolák tanulóin kívül a tarthatatlan állapotokat természetesen megszenvedik a hivatásukat gyakorolni próbáló szakápolók és pedagógusok is.

- Ilyen helyzetben hová fordulhat egy megyei elnök jogorvoslatért?

- Elvileg az Alkotmánybírósághoz. Mi ezt tavaly áprilisban meg is tettük. Szomorúan tapasztaljuk azonban, hogy egy év "nem volt elég" arra, hogy a beadványunkban foglalt súlyos felvetéseket napirendjére tűzze az AB.

- Ha a politikusok rangsorolnak, mindig az egészségügyi és szociális gondokat emlegetik első helyen. A kultúra az örök mostohagyerek, talán nem is olyan eget rengető probléma, ha nem jut rá elég pénz...

- Politikusa válogatja. Minden felelős vezető tisztában van azzal, hogy a kulturális élet az ország, esetünkben a megye "lelki hátországát" jelenti, ezért teszünk meg mi is mindent kulturális intézményeink védelméért.

- Ha volna pénz, paripa, fegyver ahhoz, hogy fellendítse Fejér megyét, mire építene?

- Megyénk csodálatos természeti értékekkel bír. A legismertebbeken, a Velencei-tavon és a Vértesen kívül is számos olyan potenciális fejlesztési terület van még, amely szinte tálcán kínálja magát, jó volna élni vele.

- A tizenkilenc megyei elnök közül mindössze ketten nők: ön és a csongrádi. A férfiak uralta politikai erőtérben mi az, amit egy nő másként szemlél, esetleg többletként tud felmutatni?

- Nők és férfiak, ha kölcsönösen segítik és elismerik egymást, nagyon hatékonyan képesek együtt dolgozni. A férfiak inkább a racionalitás talajáról szemlélik a világot, a nőkben viszont a természetükből adódóan erősebb az empatikus készség, és hajlamosabbak csapatban gondolkodni. Jómagam is szívesen osztom meg a - maguk szakterületén jól felkészült - munkatársakkal a feladatokat, és természetesen a lehetőségeket is.

- Mit jelent önnek a hatalmas feladattömeg és a számos megszerzett tapasztalat, amely a pozíciójával jár együtt?

- Hihetetlen erőt. A sok kihívás és megoldásra váró probléma arra inspirál, hogy mindenből a maximumot próbáljam kihozni. Igyekszem olyan vezető lenni, amelyikről úgy gondolják a kollégái, hogy érdemes követni. Így, a gyakran szélmalomharcnak látszó küzdelmek ellenére is, már vannak eredményeink.

***

Pályakép

Dr. Balogh Ibolya az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1990 után a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatalban irodavezetőként, majd jegyzőként vett részt a közigazgatási munkában. Négy évig volt Székesfehérvár Megyei Jogú Város jegyzője. Ezután Budapesten, a Terézvárosban dolgozott a kerület jegyzőjeként. A fővárosi munka után visszatért Fejér megyébe, ahol Gárdony város jegyzőjeként dolgozott. 2006 októberében választották meg a Fejér Megyei Közgyűlés elnökévé.