Ha igaz, amit Szilvásy György titokminiszter mond, vagyis hogy azért kell nemzetbiztonsági felügyelet alá helyezni az önkormányzatokat, mert lába kelhet uniós és egyéb közpénzeknek, akkor a szolgálatoknak a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél is lenne keresnivalójuk. Pláne, hogy a BKV már 1998 óta rajta van a "nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek" - kormányhatározatba foglalt - listáján. Ám kérdésünkre a társaság sajtóirodája leszögezi: az utóbbi időszakban a Nemzetbiztonsági Hivataltól nem érkezett olyan riasztás, ami korrupciós törekvések leleplezéséről szólt volna. Az sem zavarja tehát az NBH-t, hogy a BKV-nál sorra születnek azok a tanácsadói-projektmenedzseri megállapodások, amelyek magáncégeknek szolgáltatják ki a vállalat legérzékenyebb adatait, illetve szinte teljes szerződésállományát.
Bár a Heti Válasz nem tanácsadóskodik a BKV-nak, több - visszaélést szimatoló - dolgozó jóvoltából mégis elkerült lapunkhoz egy olyan, 2007 végi határidőket rögzítő elektronikus feladatlista, amely a 4-es metró beruházását felügyelő DBR iroda teendőit veszi lajstromba. A dokumentum adatlapjáról kiderül, hogy a fájl szerzője nem más, mint a BKV projektkoordinátoraként megismert AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. egyik munkatársa. (Miként az Index megírta, Antal Attila hivatali idejében a társaság nyolc tanácsadói szerződést kötött az AAM-mel. Ezek egy része lejárt, a többit pedig - a cég múlt heti közleménye szerint - felmondják, miután a BKV körüli botrányok mára ellehetetlenítették a közös munkát.) Az AAM-es feladatlista egyik sorában az a gyanút keltő mondat szerepel, hogy a "DBR 50 M Ft megbízást ad a Metróbernek, kitalálni a feladatokat!", a határidőoszlopba pedig a 2007. december 7-i dátum került. A magyar nyelv szabályai szerint ez azt jelenti, hogy december 7-ig kellett meghatározni, milyen tartalommal töltsék fel a Metróber nevű céggel kötelezően megkötendő megbízási szerződést. Persze az "50 M" mondatrésznek is van jelentősége: a BKV-nál éppen ötvenmillió forint a közbeszerzési értékhatár - ezen összeg alá kell "belőni" egy megbízást, ha a társaság el akarja kerülni a nyílt pályáztatást.
A más bennfentes információkat is tartalmazó feladatlista (lásd fenti képünket) láttán a BKV-hoz fordultunk: azt tudakoltuk, valóban kötött-e a vállalat megbízási szerződést a Metróberrel (hosszabb nevén: Metró Közlekedésfej lesztési, Beruházási és Mérnöki Szolgál tató Kft.-vel). Válaszul a BKV - tájékoztatási kötelezettségének eleget téve - megküldte azt a 2008. január 21-én kötött, 47,5 millió forintos megállapodást, melyben a mérnökcég munkatársainak óradíját nettó 20-25 ezer forintban határozták meg; ez az összeg az AAM-eseknek biztosított átlagos óradíjnál is magasabb. A szerződés szerint a Metróbernek közre kell működnie a "budapesti 4-es számú met róvonal című beruházás egyes projektmenedzseri feladataiban". A feladatot tehát sikerült kitalálniuk a feleknek, majd néhány alpontban kifejtették, mit is értenek projektmenedzserkedés alatt: a költségcsökkentési lehetőségek feltárását, a szerződéses határidők folyamatos egyeztetését, illetve a DBR kontrollingfolyamatainak működtetésében való részvételt.
A Metróber-megbízás durva szépséghibája, hogy a BKV-nak 2006 óta - öszszesen hatmilliárd forintos - szerződése van az Eurometro Kft.-vel, éppen projektvezetési tanácsadásra. Emellett a január 21-i, 47,5 milliós kontraktus megkötésekor még az az évi 325 milliós AAM-megállapodás is élt, melynek tárgya ugyancsak "a 4-es metróprojekttel összefüggő szakértői támogatás". Mi több, a főpolgármesteri kabinet már január 7-én elvi támogatásáról biztosította azt az előterjesztést, amely szerint a megszaporodott projektmenedzsment-feladatok miatt a DBR iroda alkalmazottainak számát is növelni kell. A projektmenedzseri teendők tehát sokszorosan ki voltak pipálva - nem csoda, hogy a Metróbernek keresni kellett a feladatokat. (A BKV most azt állítja, azért volt szükség külsős cégre, mert a DBR januárban még nem tudta, hogy saját szakembereket is felvehet. A valóság, mint írtuk, ezzel szemben az, hogy két kerek héttel a Metróber-megállapodás előtt már körvonalazódott a főváros-BKV alku a létszámbővítésről.)
Miután tehát mind az alábbi feladatlistán, mind a szerződésben találtunk visszaélésre utaló nyomokat, meg kellett győződnünk az elektronikus adatállomány valódiságáról. Ám a BKV ki zárólag a fővárosi képviselők és a társaság felügyelőbizottsága számára tette elérhetővé - egy elkülönített számítógépen - az AAM által eddig "termelt" dokumentumokat. Így a pénzügyi bizottság kereszténydemokrata képviselőjét, Wertán Zsoltot, valamint Vitézy Dávidot, a BKV felügyelőbizottsági tagját kértük fel, hogy a nálunk lévő fájl neve alapján keressenek rá a feladatlistára. Mindketten megerősítették a lajstrom (és benne a Metróber-sor) létét, mást azonban - titoktartási kötelezettségük miatt - nem közölhettek. Tény tehát, hogy létezik egy, az AAM munkatársa által készített lista - ennek ellenére a közlekedési vállalat és a tanácsadócég egyaránt azt állítja lapunknak: az AAM semmilyen formában nem működött közre a későbbi BKV-Metróber szerződés tető alá hozatalában.
Eddig egyetlen kérdést hagytunk nyitva: ki áll a Metróber mögött? A korábbról kiváló mérnöki referenciák kal rendelkező cég 50 százalékos tulajdonrésze tavaly szeptemberben került egy Investeur nevű kft.-hez. Ez utóbbi társaságot a 2006-os választások után alapították; a vállalkozás azóta beszállt Hujber Ottó egykori MSZP-s tagozatvezető hőerőműprojektjébe és Fejti György MSZMP KB-extitkár híradástechnikai bizniszébe is (lásd az oldal alján). Az Investeur tulajdo no saként jegyzett Finszter Erika - cégbírósági papírokon feltüntetett - lakcíme pedig egyezik az MSZP pénztárnoki vonalát erősítő Simon Dénes testvéré hez rendelt lakhelyadattal. (Simon jelenleg a Puch László leendő államtitkár stábja által irányított érdekeltségek vezetője.) Aligha csoda, hogy az Investeur beszállása óta a Metróber cégjogi ügyeit a Puch jobbkezeként ismert Dávid Gyula volt MSZP-s parlamenti képviselő - pontosabban a nevét viselő ügyvédi iroda - végzi.
Öröm az ürömben, hogy a Metróberszerződés van annyira friss, hogy a BKV még nem kezdte el "törleszteni" a 47,5 millió forintot a cégnek. Életbe lépett viszont a megállapodás 8. pontja, mely szerint a megbízó "az aláírást követő öt napon belül" átadja a Metróbernek a projektmenedzseri feladatokhoz szükséges valamennyi dokumentumot. És semmi jel nem utal arra, hogy az adatszivárgást bárki meg akarná állítani.
A BKV belülnézetből: egy tanácsadó nem tanácsadó
A BKV Zrt. felügyelőbizottsága múlt pénteken határozatban rosszallotta, hogy a társaság menedzsmentje képtelen tájékoztatást adni a cég tanácsadói szerződéseiről. (Úgy tudjuk, az élő tanácsadói szerződések száma a százat is meghaladja; Antal Attila lemondott vezérigazgató három tucat ilyen megállapodást kötött.)
Csak a 4-es metró projekthez kapcsolódóan húsz tanácsadói szerződés van érvényben; e megbízások felét ügyvédi irodákkal kötötték (kontroll, átvilágítás és véleményezés jogcímeken). A legnagyobb bevételt az Eurometro Kft. könyvelhette el: két év alatt 2,2 milliárd forintot utalt át a cégnek a közlekedési vállalat.
A BKV-nak 340 millió forintos élő kutatási-tanácsadói keretszerződése van a gazdasági tárca által felügyelt Közlekedéstudományi Intézettel (KTI), melynek tárgya: "Budapest és agglomerációja közösségi közlekedését megalapozó kutatás-fejlesztés." (A törvény értelmében a közlekedési vállalat az általa évente fizetendő innovációs járulék összegét az e szerződésben szereplő megbízási díjak összegével mérsékelheti.) A fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága legutóbb április 16-án vette napirendre a KTI egyik anyagát, amely - színvonala miatt - közfelháborodást váltott ki a koalíciós és ellenzéki képviselők körében.
A keretszerződés érdekessége, hogy a Közlekedéstudományi Intézet személyközlekedési igazgatója nem más, mint a BKV-t korábban vezető Aba Botond. Ugyancsak a KTI-nál dolgozik irodavezetőként két vidéki SZDSZ-vezető: a Tolna megyei elnök, Jobban Zoltán, illetve Horváth László Veszprém megyei alelnök.